A Mátra lábánál fekszik Markaz, ez a kedves település. Ebben a gyönyörű környezetben egy csodálatos természetközeli kert bújuk meg. A Tündérkert a falu szélén található, ami mellett már csak egy rét és a magasba törő hegyek terpeszkednek el kényelmesen .
Első hallásra azt gondolja az ember, hogy a tündérek mesebeli világába csöppent, és nem is téved
A kertnek fontos része a természet, minden lakójával.
Az otthonunkba 18 éve költöztünk, de a kerttel igazán úgy 6-7 éve kezdtem el foglalkozni. Egy kedves barátnőm biztatott folyton, hogy mutassam meg a kertet, hiszen szeretek írni, fotózni, így született meg a Tündekert a Mátraalján Facebook oldal. Ő készítette el a profilképet is, melyért a mai napig hálás vagyok
– mutatkozott be Hegedűsné Kis Tünde a Sokszínű vidék megkeresésére.
A hölgy mindennapjait megtölti élménnyel a kert, legyen szó egy virágról, egy váratlanul felbukkanó állatról, egy gyönyörű fényjátékról, vagy illatról.
Mindig találok valami újat, mindig nyílik valami, folyton változik, mégis állandó. Mivel a település egy mély völgyben terül el, így szinte minden telek szintes, így a miénk is. A kertnek 3 szintje van, teraszos a kialakítása több hatalmas öreg fával, sok-sok cserjével és több száz évelővel
– mutatta be Tünde csodaszép birodalmát, és kiemelte, hogy az élőhelyek kialakításánál a legfontosabb egy kis tó életre hívása volt, hiszen a víz teremtő ereje lenyűgöző.
A kert él és éltet
Ezt pedig mi sem bizonyítja mindezt, hogy számos állat megfordul, és él a Tündérkertben.
Több alkalommal találkoztunk már különféle siklókkal, de a legnagyobb a napokban lepett meg. A függőágyban pihentem délután, mikor a felettem lévő diófa ágon megláttam egy igen termetes példányt feltekeredve. Békésen figyeltük egymást, úgy tűnt pihen. Készítettünk jó pár fotót róla, aztán levettük a faágról, és akkor láttam meg hogy valamit megevett, három dudor volt rajta
– kezdte nem mindennapi történetét Tünde.
Kis idő elteltével rájött, hogy valószínű a széncinege odút rabolhatta ki a diófán, mert korábban a cinkepárt hallotta furcsa, kétségbeesettnek tűnő hangon repkedni.
Az odút felnyitva találtunk még fiókákat, sajnos nem éltek már. Ilyen a természet. Egyik él, a másik hal hogy mindenki élhessen. Sajnáltam a madarakat természetesen, de ez így volt rendjén
– osztotta meg a történteket.
Pár nap elteltével az erdei sikló újra feltűnt a kertben.
Alig telt el pár nap, a sikló ismét jelentkezett, és az eperfa odúját is rabolni készült, azt már sikerült megakadályozni, azért a jóból is megárt a sok. Rendben hogy éhes, de nem neki tettük ki az odúkat rabolni. Így esett ez minálunk, a Tündekert a Mátraalján kertjében, Markazon
– vázolta fel a hölgy a történetet.
Bár emberi szemmel ezek a folyamatok gyakran pusztítónak vagy igazságtalannak tűnnek, a természet törvényei nem ismernek jót vagy rosszat, céljuk kizárólag az élet és az ökoszisztéma fenntartása a legmagasabb szinten. A folyamat szerves része, hogy az elmúlás mindig új életet táplál, így a rendszer önmagát korrigálja és élteti.
Az erdei sikló a második legnagyobb testű kígyónk
Hossza elérheti a 120 cm-t, de egyes esetekben akár a 200 cm-t is. Teste karcsú és erőteljes.
Az erdei sikló nappali életmódot folytat. Elsősorban a reggeli, délelőtti órákban aktív, enyhe borongós időben egész nap találkozhatunk vele. Június végétől egyre ritkábban kerül szem elé, ilyenkor a nagy melegek következtében részben csökkenti aktivitását, részben rejtettebb életmódra vált. Augusztustól találkozhatunk frissen kikelt példányaival, amelyek még az őszi hidegek előtt igyekeznek táplálékot magukhoz venni.
Az erdei sikló táplálkozása
Táplálékát gerincesek alkotják. A felnőtt egyedek melegvérű gerinceseket, rágcsálókat, cickányokat és madarakat zsákmányolnak. Áprilistól júniusig gyakran másznak fákra és bokrokra, ahol madárfészkeket fosztanak ki. A fiatal egyedek gyíkokat is fogyasztanak, amelyeket könnyebben le tudnak nyelni, de már egész fiatalon elejtik a rágcsálók fiataljait és az apró termetű cickányokat is. Koruk előrehaladtával felhagynak a gyíkok zsákmányolásával. Áldozatukat mind a felnőttek, mind a fiatalok testük gyűrűjével fojtják meg, majd általában fejtől kezdve nyelik le.
Természetvédelmi helyzete
Az erdei sikló hazánkban még viszonylag gyakorinak tekinthető. Más, hasonló méretű kígyókon végzett vizsgálatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy populációik egyedszáma nem lehet magas. Ezzel együtt az élőhelyeik feldarabolódása, azok egyre fokozódó emberi kihasználása rendkívül sérülékennyé teszik ezt a fajt.
A lassan mozgó, rejtőszínükben bízó egyedeket gyakran verik agyon vagy gázolják el az erdei utakon. Leginkább a párosodási időszakban vannak ezeknek a veszélyeknek kitéve, amikor a nőstények után kutató hímek nagy távolságokat tesznek meg. Ez a végtelenül érdekes faj határozottabb figyelmet érdemelne a természetvédelem részéről, mielőtt még más, a kipusztulás szélére sodort fajunkéhoz hasonló sorsra jutna.
A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.
Mint arról beszámoltunk, fekete kígyót fotóztak a Bükkben, valamint arról is hírt adtunk, hogy siklók fészkelték be magukat az erdőszéli vályogházba.
