Kertünk-Portánk

Így termesszünk paradicsomot szinte öntözés nélkül

Getty Images
Getty Images
Bár vízigény, a szárazgazdálkodási módszereket minimalizálni a locsolás szükségességét.

A paradicsomot a legtöbben vízigényes növényként számon tartja, ezért a hónapokban rendszeres öntözést kap a kertekben. Léteznek azonban olyan hagyományos termesztési módszereket, amelyek szükségesek csökkenteni a vízigényt, és a kedvező időjárási körülmények között akár mérsékelt mérsékelt is – írja az Agrofórum .

A teljes öntözésmentes termesztés napjaink egyre gyakoribb, több héten át tartó aszályos időszakaiban már nehezen kivitelezhető. De a régi kertek ma is hasznosak lehetnek, mert ezért a talaj megőrizni a nedvességét, és hasznosan hasznosítani a lehulló csapadékot.

A paradicsom fejlődéséhez elsősorban vízellátásra van szükség. A lassú, mélyre hatoló öntözés különösen kedvező számára, ezért sokan csepegtető rendszert alkalmaznak. Hagyományos locsolás esetén általában heti néhány alkalom elegendő, ha időnként eső is érkezik. A termések érésének időszakában gyakran kevesebb víz is elegendő, mivel a túlzott nedvesség csökkentheti a paradicsom ízének intenzitását.

A víz kijuttatásánál érdemes közvetlenül a növény tövét célozni. Így a nedvesség oda kerül, ahol a gyökerek fel kell venni, közben pedig a levelek szárazak maradnak. Ez több gombás betegségnek kockázatát is mérsékelheti.

A régi szárazgazdálkodási módszerek egyik alapelve a talaj nedvességének megőrzése. Ennek legegyszerűbb eszköze a mulcsozás. A szalma, a fűnyesedék vagy más szerves takaróanyag csökkenti a párolgást, mérsékli a talaj felmelegedését, és segít abban, hogy a csapadék hosszabb ideig hasznosuljon a gyökérzónában.

Egyes szárazabb éghajlatú területeken a paradicsompalántákat kisebb mélyedésekbe ültetik. A néhány centiméteres ültetőgödrök összegyűjti az esővizet, amely közvetlenül a növény gyökereihez jut. Az ilyen mélyedések biztosítják a részleges árnyékot is a talajfelszín számára, ami tovább csökkenti a nedvességveszteséget.

A talaj túlmelegedése sokszor akkora problémát jelent, mint a vízhiány. Különösen a déli és nyugati fekvésű kertrészeken lehet hasznos valamilyen árnyékolás. Már egy egyszerű, alacsony takarás vagy természetes anyagból készült árnyékoló is érezhetően hűvösebben tarthatja a talajt a legforróbb órákban.

Régi kertészeti fogásnak számít a szerves anyagok talajba dolgozása is. A kialakított sekély árkokba vagy gödrökbe helyezett növényi maradványok szezonjának lebomlanak, javítják a talaj szerkezetét, és növelik annak vízmegtartó képességét. A közelükbe ültetett paradicsomok így jobb körülmények között fejlődhetnek.

Érdekes megoldás az agyagedények használata, több helyen évszázadok óta alkalmaznak. A földbe süllyesztett, töltött feltöltött lassan kerámiaedényt és folyamatosan adja át a nedveset a környező talajnak. A porózus falakon keresztül pontosan annyi víz szivárog ki, amennyire a növényeknek szükségük van. Hasonló elven működhet egy földbe helyezett műanyag palack is, amely oldalára néhány apró lyukat készítünk.

A hagyományos módszerek önmagukban nem helyettesítik a csapadékot egy hosszan tartó nyári aszály idején, de javítják a talaj vízháztartását. A mulcsozás, az árnyékolás és a nedvességet gyűjtő megoldások együttes alkalmazása a paradicsom sokkal könnyebben átvészelheti a forró időszakokat, és a termések minősége is jobb lehet.

Korábban megírtuk, hogy mi a bőséges paradicsomtermés titka és hogy miért ne húzzuk ki a paradicsom gyökerét a földből a szezon végén .

Kapcsolódó
Ezért nem érik a nagy melegben a paradicsom
30-32 fok fölött lassulnak az élettani folyamatok.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik