Mozaik

Hajdanában-danában, nagyanyáink korában, régi szokások nyomában

Hagyományőrző november: a lakmározás, bálozás, disznótor Szent András havának csalogatója.

Lassan elcsendesedik a vidék, a falvak megtelnek a házak kéményéből kiáramló füsttel vegyes köddel, az állatok már a téli helyükön pihennek. A kukoricafosztás közben történeteket hallgatnak a kicsik, a nagyobbak pedig a jövőt tervezik.

Az idősebbek emlékeznek: hogyan volt a régi időkben?

A fonóba eljártak a legények a lányok után, talán a bor is forrt már, vagy az erőtlen nap még a tőkén talált néhány kései szüretre váró fajtát. Befelé fordultak az emberek, lassan közeledett a karácsony. De adventig még volt teendő, sőt lehetőség a bálozásra, együttlétre, mulatozásra. Hogyan telt hát a november eleink idején?

November 11., Márton napja

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget visznek magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – szól a mondás.

Fotó: MTI

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

November 19., Erzsébet napja

A legtiszteltebb női szentek közé tartozik Árpádházi Szent Erzsébet. Amikor atyja, II. András kérdőre vonta, miért visz a szegényeknek alamizsnát, a kötényében rózsává változott az. Ez az úgynevezett „rózsacsoda”.

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy dunyháját).”

 November 25., Katalin napja

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, „katalinágat”, s ha az karácsonyra kizöldül, a lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Ez a nap a jóslások fő ideje a fiúk számára: a legények ekkor tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Más helyen a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.

Katalin női dologtiltó nap. Ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem volt szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is. Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

Fotó: MTI

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.”

November 30. András napja

A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfi ruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek.

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az volt az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

Fotó: MTI

Ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. Összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, mert ekkor már eltartható a hús. Ezért nevezték „disznóölőnek” is.

Szép novembert kívánunk!

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.