Mozaik

Megfélemlítik a felvásárlók a szegénységben élő banántermelőket

A kedvelt gyümölcs méltánytalansággal kikövezett úton jut el az európai fogyasztókig.

Megjelent a Make Fruit Fair, azaz Méltányos gyümölcsöt! kampány legújabb jelentése, amely azt elemzi, hogy az európai szupermarketláncok növekvő piaci koncentrációja, és az ehhez köthető tisztségtelen kereskedelmi gyakorlatok hogyan hatnak a banánt termelő kisgazdaságokra és az ültevényeken dolgozókra.

Méltányos gyümölcsöt!

A Méltányos gyümölcsöt! kampány magyarországi partnere a Tudatos Vásárlók Egyesülete, mely közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a banán az egyik legnépszerűbb gyümölcs Európában. Magyarországon az alma után a banánt választják legszívesebben a gyümölcsfogyasztók, amely nyugat-európai országokon keresztül fejlődő országokból, leginkább Ecuadorból, Kamerunból, Kolumbiából és az Elefántcsont partról érkezik hazánkba.

banan1

Károsodik a termelők egészséges is

A brit Banana Link és a nemzetközi hátterű Fair Trade Advocacy Office (FTAO) 2015. november 10-én megjelent jelentése rámutat arra, hogy a fejlődő országokban banánt termelő kisebb gazdálkodók és munkásaik a szegénységi küszöb környékén lévő béren tengődnek és félelemben élnek. Egészségüket folyamatosan károsítják a különböző agrárvegyszerek. A beszámoló kiemeli, hogy a szupermarketek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai hátráltatják e helyzet javítását. A Méltányos gyümölcsöt! nemzetközi petíció aláírásainak átadására Brüsszelben került sor.

banan2

A banán ellátási lánca a globális kereskedelem igazságtalanságainak szemléletes példája, melynek során az európai gyümölcskereskedők sokszor tisztességtelen, módszerekkel helyezik nyomás alá a termelőket és munkásaikat az alacsony felvásárlási ár elérése érdekében.. A banánon képződő profit 40%-át a kereskedő rakja zsebre, amíg a munkásoknak körülbelül 0,7-1%-nyi rész jut. Ez épphogy elég a dolgozók és családjaik szükségleteinek kielégítésére. A kifizetett bérek nem elegendőek a munkások létfenntartási költségeinek fedezésére, munkájuk pedig biztosan nem nevezhető a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerinti tisztességes munkának – fogalmaznak a közleményben.

Hatvanezernél is több európai fejezte ki szolidaritását a gyümölcs-termelőkkel, köztük közel 1200 magyar.

Ők egy pán-eruópai petíció keretében arra kérték az Európai Unió belső piacért felelős biztosát, tegyen lépéseket azért, hogy az EU szigorú és hathatós szabályokat hozzon a tisztességtelen forgalmazói magatartás visszaszorítására.

A jelentés kitér Magyarországra is

A jelentés elkészültéhez a banánüzlet 60 szereplőjével beszéltek a szerzők több latin-amerikai országban, illetve 2015-ben terepi tanulmányokat folytattak Costa Ricában. A dokumentum amellett, hogy bemutatja az európai piaci erőviszonyokat és a tisztességtelen forgalmazói magatartás legfontosabb eseteit, kitér a következő fogyasztó országokba irányuló banán ellátási láncokban tapasztalható jelenségekre: Ausztria, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Málta, Olaszország, Portugália és Románia.

Olvasói sztorik