Úgy kezdődött, mint a mesében. Egy brüsszeli, az uniós országokat és kultúrájukat népszerűsítő – vidám gyermekrajzokat tartalmazó – térképen nem szerepelt egyetlen székelyföldi monda vagy legenda sem. Ekkor egy csapat úgy döntött, márpedig készít egy térképet a székelyek legendáival.
Fazakas Szabolcs vezetésével 2008-ban egy lelkes és tenni akaró közösség hozta létre a Székelyföldi Legendáriumot, amely tulajdonképpen már addig is létezett, csupán nem illusztrált formában és nem egységesen. Sok tehetséges székely fiatal – akik gyerekkoruk emlékei révén beláttak a horizont mögötti mesevilágba, s akiknek erős kötődésük alakult ki énjük és a szülőföld között – csatlakozott az akcióhoz.
Tatárittyom
Elsőként elkészítettek egy gyerek térképet, amelyen a legendák, mondák rajzai találhatóak a földrajzi helyszínekhez kötve, majd kiadtak egy 224 oldalas, színes könyvet és a 61 rajzot tartalmazó Legendárium Színezőt is. Megjelentettek két interaktív társasjátékot Tatárittyom és Székely kincsek őrzői címmel, és megalkottak egy igazi meseszekeret, mely a gyerekek kedvence lett.
Likaskő
A kezdetek óta az összegyűjtött 156 legenda hetven százalékát lefordították angol nyelvre, és kiadásra vár a Legendárium könyve ősi székely rovásírás formájában is. Közben elkészült a Székelyföldi Legendárium 3D-s animációs rajzfilmsorozatának első része, a Likaskő is.
Mindez első olvasatra sem kevés, és a Székelyföldi Legendárium „építése” folyamatos. Egyik fő céljuk, hogy programjuk szellemiségének megfelelően egy Kárpát-medencei Legendáriumot hozzanak létre, mert vallják: ősi meséink erősíteni tudják a nemzeti összetartozást. Mert a legendák, és a mondák egyben leckék, tele ősi igazságokkal, üzenetekkel, melyek a múltunkra utalva mutatnak utat a jövőbe.
A küldetés
A szinte mozgalommá fejlődött Székelyföldi Legendárium alapítója, Fazakas Szabolcs így fogalmazta meg küldetésük lényegét:
Jó székölyös, makacsos kitartással a végire járunk álmunknak, bár ennek soha nem lesz vége. Hisszük, hogy mindig lesznek fiatalok, akik ezt meg akarják tanulni, és mindig akadnak majd fiatalok, akik tovább fogják vinni ezt az értékes örökséget. Ez a folyamat olyan, mint egy jó film: jó ezekben a sikeres képsorokban ott lenni, hiszen létrehoztunk valamit, ami nem egyéni érdekeket szolgál, hanem egy közösséget megmozgató civil kezdeményezés. Úgy vágjuk a filmet, hogy „happy end” legyen a vége…
Ha a legendákból és a mondákból egyre több történetet olvasunk el, kezdünk megbarátkozni a gondolattal: egy időre tündérek, sárkányok, ördögök és a székely furfang szegődik kísérőnkül. Már ezért is nagyon sokan választották kirándulásuk céljaként Erdélyt: nekik például a Szent Anna tó, Szemeskő, Pogányvár ott fülükbe suttogta a legendát. Mások viszont épp a történetek olvasásakor döntik el, hogy nekik is látniuk kell ezt a csodás vidéket, mely ennyi titkot rejt.
