Gyanta a Fekete-Körös völgyének egyik legszebb faluja. A közel 100 százalékban magyarok lakta erdélyi település Nagyváradtól 40 kilométerre fekszik.
Gyantát a gyakori árvizek miatt költöztették a magasabban fekvő jelenlegi helyére. Bár ezen a vidéken is volt tatár- és törökdúlás, mivel az egész környéket erdő borította, a település „észrevétlenül” meghúzódhatott, nem tettek benne kárt a hódítók – olvasható Bihar megye weboldalán.
A falu szinte minden lakója iparos volt
A valamikor szebb napokat látott faluban majdnem minden helybeli iparos volt, sokféle mesterséget űztek. Feljegyzések szerint volt itt kovács, kerékgyártó, szűcs, csizmadia, kőműves, festő, ács, pék, férfiszabó, varrónő is. A helybeli szabók és varrónők több mint száz évvel ezelőtt már párizsi divatlapok szerint dolgoztak.
Református templomának építését történelmi legenda övezi, mert ahhoz minden családnak hozzá kellett járulnia.
A nagygazdák három ökör árával, a közepes gazdák kettőével, a szegényebbek egyével – mondta a biharmegye.ro portálnak Soós József Tamás, a Gyantai Református Egyházközség parókus lelkésze. – A befolyó pénzből olasz mesterek vezették az építkezést. A szükséges téglát a falu határában égették, s a helybeliek élőláncot alkotva az égetőtől kézről kézre adva juttatták el az épülő templomhoz.
Isten háza ugyan nem lett akkora, mint a Debreceni Nagytemplom, de 800 ülőhely azért van benne, mely a falu mai lélekszámához képest nagyon nagynak számít. Általában csak akkor telik meg, amikor kórustalálkozót rendeznek itt, és arra meghívják a környékbeli települések énekkarait.
Gyerek alig van, sok a temetés
Épült új iskola, de gyerek alig van. Ritka a házasságkötés is. Soós tiszteletes 2000-ben érkezett Gyantára, azóta inkább a temetések a jellemzőek. Amióta Gyantán szolgál, Soós József Tamás 200 embert temetett el.
Az egykor virágzó település ugyan mit sem veszített természeti szépségéből, egyre kevesebben élnek ott. Vízvezeték-hálózat nincs kiépítve, a közutak többnyire kövesek, földesek. A korszerűsítésre már születtek tervek, megvalósításuk egyelőre várat magára. Telefon van, internet-elérési lehetőség is, de a legtöbb ember szórakozása a tévézés. Rendőrség Kápolnán, a szomszéd faluban van, tűzoltó és mentő Belényesről érkezik, ha szükség van arra.
Hogyan élnek most a helyiek?
Mivel a jelenlegi lakók döntő többsége református, talán nem véletlen, hogy vallási közösségük készített összefoglalót a jelenlegi helyzetről.
Mint írják, a gyantaiak önellátásra rendeztek be. Az emberek többsége azt eszi, amit megtermel, így zöldségeket, gyümölcsöket. Többnyire sertés- és libahúst fogyasztanak, bár egyre kevesebb az állattartó a faluban.
Korán kelnek, korán fekszenek
Az emberek falusi szokás szerint korán fekszenek le, átlagban este 8-9 között, és reggel fél 5-5 között kelnek. A férfiak sok tömény alkoholt fogyasztanak, sokan közülük egész nap poharazgatnak.
A szokványos falusi életmód jegyében a helyiek minden nap megbeszélik a történteket, a falu „rezzenéseit”. Szórakozásra nincs lehetőség, ezért a televíziózás foglalja el őket, persze akkor, amikor éppen nincs munkájuk a ház körül.
