Föld Órája: tizedszer sötétülnek el városok világszerte

A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek).A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól. Ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, komolyabb anyagi elköteleződést igénylő beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek.

Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is – hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik.

Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a személetformálás.

Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, a magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a MEHI az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 19-én este.

– mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.