A horvátországi Lošinj szigetén működik az 1999-ben alapított Kék Világ Intézet (Blue World Institute). A tengerkutatással és -védelemmel foglalkozó civil szervezet több tengeri fajra fókuszál: a cetfélékre, a tengeri teknősökre és a porcos halakra – ide tartoznak például a cápák és a ráják is. A szervezet Lošinj, Vis és Murter szigetén is működik, azonban Veli Lošinjban található a 2003-ban megnyílt tengeri oktatóközpont, ahol állandó és időszakos kiállításokkal, interaktív előadásokkal, workshopokkal találkozhatnak az érdeklődők – írja az adriaonline.hu.
Fotó: go-n-visit.com
Változatos élővilág
Ezen a szakaszon a tenger viszonylag védett a környező szigeteknek köszönhetően, és közel 100 halfaj él itt. A tengeri ragadozók előfordulása sem ritka, tengeri teknősök, kardhalak, és néhány cápafaj is időről időre megmutatja magát ezen a helyen. Az Adriai Delfin Program által megfigyelt terület az Észak-Adria egyik legtisztább vize, sok helyen a húsz métert is eléri a víz alatti látótávolság.
Az intézet egyik fő profilja a gyönyörű, kék tengerben élő palackorrú delfinek tanulmányozása. Lošinj szigete körül mintegy 180 delfin él, Veli Lošinjban pedig 1993 óta minden év nyarán megrendezik a Delfinek napja elnevezésű rendezvényt.
A környéken élő sok delfin miatt ez az egyik legnépszerűbb nyaralóhely az Adrián, ahol a Kék Világ Intézet „Fogadjon örökbe egy delfint” elnevezéssel indított programot. Ennek lényege, hogy az örökbefogadó meghatározott összegért – melyet adományként kezelnek, és a kutatóközpont fenntartására és fejlesztésére fordítanak – jelképesen kiválaszthat egy delfint a rezervátum lakóiból. Az állatnak nevet adhat, a delfin „törzskönyvében” pedig dokumentálják az örökbefogadás tényét, azaz a “gazda” adatait.
Fotó: Terry Whitakker
Palackorrú delfin
A Wikipédia ezt írja: „Az állat testhossza a 228-381 centiméter, testtömege 250-500 kilogramm. A hím nagyobb a nősténynél. Arcorra rövid, az alsó állkapocs túlér a felsőn. Mindegyik állkapocsfélben 20-26 fog ül. Hátúszója hegyesen háromszögletű, láthatóan hátrahajlik. Háti része szürkés-barna vagy fekete, hasi része világosszürke vagy fehér. Homloka és arcorra sötét. Alkata erőteljesebb, mint közönséges delfiné. Visszhang segítségével tájékozódnak (hangnavigáció): az általuk kibocsátott ulrahang csettintő hangok sorozata a vízben vándorló „hangfalat” képez. Ha ezek a hangok szilárd tárgyba ütköznek, visszhangként verődnek vissza. A visszhangot környezetének pontos hangképeként értelmezi. Így tudja megállapítani zsákmánya nagyságát, elhelyezkedését, haladási irányát és sebességét. Csoportosan él, társaságkedvelő. Nagyszerű úszó, általában 5-11 km/h sebességgel halad, de képes felgyorsulni 35 km/h-ra is. Nem úgy alszanak, mint sok más emlős. Egyes kutatók szerint a két agyféltekéje felváltva pihen és aktív, mások szerint apró, pár másodperces alvási periódusai vannak.”
A losijni tengeri rezervátumot egyébként 1987-ben hozták létre, az ott élő delfinpopuláció védelmezésének és megfigyelésének céljából. Losinjban vakációzva testközelből is megismerhetjük a tengerek csodálatos lakóit, mely biztosan felejthetetlen élmény marad egész életünkben. Ezért is szerveznek ma már úgynevezett delfin túrákat, melyeken nagy eséllyel láthatják az érdeklődők a rezervátum vízben fickándozó delfinjeinek csoportjait.
