A világ legsósabb területeihez képest a Holt-tenger csapvíz

Ha úgy gondolod, hogy a tenger a legsósabb terület a Földön, akkor közel jársz az igazsághoz. Bolygónk kétharmadát víz borítja, ezek 96 százaléka óceán, melyekben több ezer milliárd oldott só található.

A sótartalmaik változó. A pólusok körül a hó és a jég hígítja a sót, az egyenlítő felé haladva pedig egyre sósabbak a párolgás miatt.

A tenger, ami tó

Kevés híresebb van a Jordánia és Izrael határán fekvő Holt-tengernél, ahol a víz körülbelül tízszer sósabb az átlagosnál. De így is csak az ötödik legsósabb víztömeg a Földön.

A Holt-tenger igazából nem is tenger.

A szót manapság elég szabadon használjuk, de valódi jelentése szerint a tenger olyan sós víztömeg, amit részben szárazföld zár körbe. Részben. Csakhogy a Holt-tenger teljes egészében lezárt, ezért a tavakhoz tartozik. A besorolási vitát az okozza, hogy sós.

Szikláin csillog a kristályos nátrium-klorid, a Nap innen párologtatja a vizet. Ez a világ legmélyebb sótartalmú tava a maga 330 méteres mélységével és egyben a Föld legalacsonyabb pontja is.  A part körülbelül 420 méterrel a tengerszint alatt fekszik, de a vízszint ingadozó.

Bár az elmúlt években zsugorodott a kiterjedése, izraeli geológusok szerint stabilizálja majd magát.

Befagyhatatlan tó

Az antarktiszi Don Juan-tó 44 százaléka sóoldat. Nagyon pici, mindössze tíz centiméter mély és beleülni sem egyszerű.

Környezete nem teszi alkalmassá, hogy gyógykezelésekre alkalmazzák. Extrém sivatagi környezetben található, hegyekkel körülvéve, ahol sosem esik a hó.

A tavat két helikopterpilótáról nevezték el, akik felfedezték a tulajdonképpen megközelíthetetlen kontinensen.

Rendkívül magas sótartalmának oka egyelőre nem ismert. Kutatók évek óta vizsgálják, time-lapse felvételekkel tanulmányozzák a tóban zajló változásokat.

Fontos, de nem egyedülálló tényező, hogy zárt medencében van. A nyitott medencékben szabadon áramlik a víz ki és be. A zárt medencénél ez a lehetőség nem adott, tehát minden víz és só, ami a tóban köt ki, nem tud kijutni. 

Ezen a ponton a víz vagy megfagy, vagy elpárolog. A Don Juan tó viszont olyan sós, hogy csak -53 Celsius-fokban fagyna meg, a víz így elpárolog, maga mögött hagyva a sót. Így koncentrálódik.

Sós sivatag

A világ legnagyobb kiterjedésű sómezeje Bolíviában van. A Salar de Uyuni 10 500 négyzetkilométeren terül el, és egy évezredekkel ezelőtt kiszáradt óriástó maradványa.

Ameddig a szem ellát, mindenfelé hatszögletű sókristályokat látni. Mint az elnevezése is utal rá, sík területről van szó, mindössze egy méter az eltérés a legalacsonyabb és legmagasabb pontja között.

A rideg kristályos kéreg alatt sóoldat rejlik, ami rendkívül gazdag ásványi anyagokban.

Annyira, hogy a világ lítiumellátásának feléért felel. A bolíviai kormány a közelmúltban kezdte el bányászni a puha fémet, amit az akkumulátorok és elektromos szerkezetek alapanyaga.Salar de Uyuniban évszázadok óta zajlik a sóbányászat, a munkálatok miatt pedig egyre rosszabb állapotú a felülete.

Sóvezérek

A világ egyik legnagyobb só exportőre Ausztrália. Évi 11 millió tonna sót értékesítenek, ennek 90 százalékát külföldre. Az úgynevezett napenergiás sótermelést alkalmazzák, vagyis a Nap hője által párologtatják a sós vízű tavakat.

A vezető sótermelő mégis Kína, évi 70 millió tonna só eladásával. Amit nem tudnak betakarítani a talaj fölül, vagy kiszivattyúzzák, vagy robbantással jutnak hozzá.

A legnagyobb sóbánya a kanadai Goderich városában üzemel 549 méter mélységben. 7 négyzetkilométeren terül és és évi 7,25 millió tonna sót bányásznak ki. 

Termékenységében óriási szerepet játszik, hogy a Nagy-tavak közelében van. Itt a föld alatt óriási sóforrásra leltek, ami kiterjed a kanadai határon túlra, az Amerikai Egyesült államok észak-keleti részére is. A tudósok 420 millió évre teszik kialakulását.

Európában is kifejlett a sóbányászat. A 240-270 millió évvel ezelőtt kialakult Zechstein-tenger Nagy-Britannia északi részétől az Északi-tengeren át ível egészen Hollandiáig, Németországig, Dániáig és Lengyelországig.

Nem meglepő, hogy a világ legnagyobb területű országa, Oroszország az otthona a legnagyobb sóóriásoknak, melyek a föld alatt elterülő ősi tengerekből párolognak a felszínre.

Egy átfogó, 1969-ben megjelent vizsgálat szerint az Uráltól nyugatra fekvő Felső-Káma medence a leggazdagabb forrása a kősónak és nátrium-kloridnak. A 15. században Solikamsk városában bányászták is a sót és még ma is termelnek hamuzsírt.

Megválaszolatlan kérdések

Mivel az iparágat évszázadok óta Európa és Amerika határozza meg, Afrikában és Ázsiában nem is keresik a lelőhelyeket, pedig lenne belőle bőven.

Összegezve, rengeteget tudunk a bolygónk sóállományáról, ám mivel a kutatások általában a só piaci értékére vonatkoznak, nehéz megállapítani, hogy merre van a világ legsósabb területe. A probléma az, hogy a legtöbb információ a sóbányákról lát napvilágot, amik egyértelműen nem számítanak a legértékesebb forrásnak.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az Antarktiszon vagy Oroszország elszigetelt területe a legsósabb. De benne van a pakliban, hogy még fel sem fedezték.

(BBC)