Az El Marco híd 3,2 méter hosszú és 1,45 méter széles, de a maga módján luxusnak számít.
Anno egy deszkahíd állt itt, amit a szomszédos települések építettek meg, de gyakran víz alá került a nagy mennyiségű csapadék miatt.
A kilencvenes években néhány fémlemezzel és korlátokkal próbálták meg biztonságosabbá tenni az országok közti átjárót, mígnem 2008-ban Arronches városi kamarája úgy döntött, hogy uniós pénzen korszerűbb, szilárdabb hidat épít. Bár hivatalosan gyalogátkelőként szolgál, motorkerékpárral is lehet közlekedni rajta.
Régen, mikor még Spanyolország és Portugália nem képezték az Európai Unió részét, az El Marco a csempészek fellegvára volt, a polgárőrség pedig szemet hunyt tevékenységük felett.
Mindkét faluban kereskedők éltek, számuk körülbelül 250-re volt tehető. A portugál oldalon kávét és törölközőt, a spanyol részen késeket és bort árusítottak. Ügyfeleik a határ mindkét oldalán turisták voltak, akik a népszerű hídon átjutva keresték fel őket.
Ezek a források lehetővé tették a társadalmilag és gazdaságilag szegényebb régiók lakóinak, hogy a fejlődés útjára lépjenek. Csakhogy 1994-ben, amikor a schengeni szerződés hatályba lépett, a biznisz összeomlott, az utolsó döfést pedig az euró 2002-es bevezetése jelentette a helyieknek.
A kölcsönös jó kapcsolat ezzel együtt sem múlt el a két falu között, mostanáig kommunikálnak egymással a portuñol nyelv használatával. A lakók a régió adottságait kihasználva főként a gesztenye-, olíva-, tölgy- és parafák adta lehetőségekből élnek.
