Mozaik

Budakeszin él Európa legidősebb hiúza

Hubert, a vadaspark korelnök nagyragadozója idén már a 23. életévét ünnepli, ezzel feltehetően ő számít kontinensünk korelnökének. A fokozottan védett, Európa vadonjaiból szinte teljesen eltűnt eurázsiai hiúzt a Budakeszi Vadaspark szakemberei még a széltől is óvják – és ez a hajlott korú macskaféle esetében már valóban szó szerint értendő - olvasható a Budakeszi Vadaspark közleményében.

Az állatkertekben és a vadasparkokban a nyugodt, stresszmentes életkörülmények, a folyamatos, szakszerűen megtervezett táplálás és a gondos orvosi ellátás megléte, illetve a természetes ellenségek hiánya miatt az állatok jóval tovább élnek, mint a vadonban.

Csirkehús és vitaminkeverék

Hubert 2011-ben érkezett a számára nyugdíjas szállást nyújtó Budakeszi Vadasparkba, és ugyan már akkoriban is kifejezetten aggastyánnak számított – hiszen a vadonban egy hiúz átlagosan és legjobb esetben is csupán csak 13 évig él –, a Budakeszi Vadaspark szakemberei óvó figyelmükkel napról napra arra törekszenek, hogy Hubert, jelenlétével, a lehető legtovább okozhasson örömet a vadaspark közönségének.

Hatalmas büszkeség egy gondozónak, ha egy gondjára bízott állat ilyen szép kort él meg. Kiemelt figyelemmel viseltetünk a korrekorder Hubertünk iránt, fokozottan ügyelünk rá, hogy macskaféle lévén a legjobb minőségű táplálékkal lássuk el, ami az ő esetében alacsony zsírtartalmú csirkehúst jelent

– mondta Szilágyi Zsolt, a Budakeszi Vadaspark gondozója.

Vadasparki mindennapjait Hubert rendszeres orvosi felügyelet mellett tölti, gondos előírás szerint vitaminkeverékeket, porcerősítőt és gyulladáscsökkentőt is „szed”, hiszen fogazata és csontozata sem a régi már.

Emellett a kifutóját és a fedett emelvényét is úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban védve legyen a zavaró tényezőktől, illetve a hőségtől és az esőtől is, mert a szélsőséges időjárási körülmények bizony igencsak megviselhetik az öregecske ízületeit

– tette hozzá a szakember.

A hiúzokról

Hiúzt fogott a kameracsapda a Börzsönyben

A kifejlett eurázsiai hiúz testtömege 18-38 kg, marmagassága 60-75 cm, testhossza 80-130 cm, amihez 15-25 cm-es farokhossz is adódik. Nyáron vörösesbarna, télen szürkés árnyalatú, apró sötét foltokkal pettyezett bundája és jellegzetes szakálla van. Különös ismertetőjegye a fülhegyen található szőrbojt, az úgynevezett fülpamat.

Latin neve, a Lynx Lynx, az éleslátásra utal.

A sziklás tisztásokkal kecsegtető, háborítatlan, sűrű lombkoronájú erdőket kedveli. Császárokat is megszégyenítő méltósággal, és ha kell, erődemonstráció útján uralja és védi saját területét, így nem árt óvakodni a sárga testnedvvel körbecsíkozott intimszférájától, mert a végén még pórul járhat az óvatlan betolakodó!

Élőhelyén a nyugalomnak kiemelt szerepe van, a zavarásra érzékeny hiúz állománya az ember terjeszkedése miatt hazánkban a XX. század folyamán drasztikusan lecsökkent, később eltűnt fajnak is nyilvánították.

Hajdanán egész Európában elterjedt volt, mára veszélyeztetett faj, amely Magyarországon 1988-tól tartozik a fokozattan védett állatok körébe. A 80-as évektől kezdve, a szlovákiai Kárpátokból származó egyedek miatt csupán szórványos hiúz-észleléseket regisztráltak.

Jelenleg a Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karszton élnek vadon hiúzok, de az ő számuk is csupán 5-10-re becsülhető.

A Budakeszi Vadasparknak ezért is kiemelten fontos természetvédelmi feladata, hogy Hubertet, illetve hiúztársát, a fiatalabb Csabit, minél jobb állapotban és minél tovább láthassa vendégül, hogy minél több kis- és nagykorú látogató gyönyörködhessen bennük szinte testközelből.

Olvasói sztorik