Víz alá merül az elsüllyesztett erdélyi falu templomtornya is

Szászavinc sorsát több évtizede pecsételte meg a közelben nyitott rézbánya. Most az utolsó álló bástyát is örökre felemésztheti a hordalék.
Korábban a témában:

Szászavincről

A falu nevét 1825-ben említette először oklevél Válye-Vintz néven. 1835-ben Szasza Lupsii, 1854-ben Szásza-Lupsa-Vincze, 1888-ban Sászavincza, 1913-ban Szászavinc néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz, Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.

A szomorú történet kezdete 1977 tavaszára datálódik vissza, amikor Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor küldöttei a faluba érkeztek és közölték a helyiekkel, hogy elkezdik a rézkitermelést. Kezdetben a meggazdagodás reményében a szászavinciek is támogatták az ötletet, de a ’80-as évek elején nem várt fordulatot vett az ügy.

Fotó: Thinkstock

A hatóságok gátat építettek, hogy elzárják a völgyet a szennyező anyagoktól, a bányahordalék mégis elkezdett beszivárogni 1986-ban. Ekkor még több mint ezren laktak a településen, de a szürke folyadék miatt szinte mindenkinek tovább kellett állnia.

A Szászavincet elnyelő szennyező tó vize évről évre nagyjából egy métert emelkedik vertikálisan a rézbányák által rendszeresen alkalmazott flotációs ércdúsításnak köszönhetően.

Megválasztották Erdély hét csodáját
A Gyilkos-tó és a szomszédságában levő Békás-szoros kapta a legtöbb szavazatot.
Az erdélyi veresvölgyi (Rosia Poieni) rézbánya amfiteátrumszerû külszíni fejtése – MTI

Az iszappal együtt savas vörös víz is mocskolja a völgyben kialakult tó vizét, az eső ugyanis átfolyik a bányából kinyert színes ásványokon.

Fotó: MTI

Az áradás ellenére nem mindenki hagyta el a falut. Maria Prata az egyike azoknak, akik úgy döntöttek, maradnak és a tó fölött magasodó dombra költöznek. Az idős hölgy meglepően higgadtan mesélt a kialakult helyzetről.

Ami történt, megtörtént. A falu tönkrement. Legalább az itteni bányával munkájuk lett az embereknek. De mint az összes többi itt maradt falusi, keserű érzések kavarognak bennünk a kommunista hatóságok által megtört ígéretek miatt

– fogalmazott.

Fotó: MTI

A helybélieket azzal hitegették, hogy őseik sírját újratemetik majd máshol, de ez sosem történt meg. A temető az évek során víz alá került, és gyakorlatilag már lehetetlen megmenteni.

Az évtizedekkel ezelőtt virágzó falura ma egyedül a templom vízből kiemelkedő tornya emlékeztet, amit a bányászcég öt évvel ezelőtt állítólag megpróbált lerombolni. A szászavinciek felháborodása végül meghiúsította a munkát, de ahogy a tó tovább emelkedik, a falu utolsó maradványai hamarosan örökre víz alá fognak merülni.

Fotó: MTI

A román környezetvédelmi hatóság korábbi becslése szerint 15 millió euró kellene a terület rehabilitálásához. A 2000-es években a Verespatakra tervezett cianidos bánya elleni tiltakozás egyik mementója éppen Szászavinc és a közeli rézbánya volt.

Láthatóvá váltak az elsüllyesztett erdélyi falu romjai
A jelenlegi mesterséges tó helyén állt Bözödújfalu.

(Bored Panda)

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.