Az Erdélyben lévő zeteváraljai víztározó a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava. Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben fejeződött be – olvasható a Wikipedián.
![Káprázatos madártávlatból a zeteváraljai víztározó 1](http://sokszinuvidek.24.hu/app/uploads/sites/11/2017/07/19620915_359955081086187_1730577991745404847_o.jpg)
A cél árvízvédelem és folyószabályozás volt, de a helyiek energetikai, idegenforgalmi és környezetvédelmi célok szolgálatát is remélik tőle. Az építés során kb. 3 millió köbméter földet mozgattak meg, több mint 70 000 köbméter betont használtak fel. A munkálatokat közel 300 ember végezte. A vízgyűjtő tó jelentősége akkor látható igazán, amikor például a közeli Nyikó mentén az évente ismétlődő árvizek tetemes anyagi károkat okoznak.
![Káprázatos madártávlatból a zeteváraljai víztározó 2](http://sokszinuvidek.24.hu/app/uploads/sites/11/2017/07/19667674_359955087752853_5736301374148612562_o.jpg)
A víztározó egyrészt védi a völgymenetben elterülő településeket a levonuló árvizektől, másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfelelő vízhozamát.
Az Y-alakú víztározó 49 millió köbméter vizet tud befogadni, a mesterséges tó hossza 2,6 km, amelyből 1,4 km az egykori Nagy-Küküllő hosszában terül el. A vízfelület szélessége 400–800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150–200 m között váltakozik.
![Káprázatos madártávlatból a zeteváraljai víztározó 3](http://sokszinuvidek.24.hu/app/uploads/sites/11/2017/07/19693442_359955134419515_1073553270484580014_o.jpg)
A fotókért ismételten köszönet Ötvös Sándornak, aki legutóbb a Körös-torokról készült felvételeivel kápráztatott el bennünket.