Mozaik

Varázserejű időszak köszönt be Nagyboldogasszony napján

Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb, legbensőbb és legmagasztosabb Mária-ünnepe. Az egyház e napot Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli meg.

Az egyház hagyománya szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Augusztus 15-én a hívek Mária megdicsőülését ünneplik.

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik.

Nagyboldogasszony napja az a nap, amikor első királyunk, István – aki a pápától kapott koronát – halálát érezve országát és népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A szent királyt haldokolva is egyetlen érzés töltötte el: gondoskodni, anyát adni egy országnak, egy népnek, melyet ő már képtelen tovább irányítani.

Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állt.

Szűz Mária a „Magyarok Nagyasszonya” ünnepét Márianosztrán is megünneplik. A híres magyarországi Mária-kegyhelyek között az egyik legősibb és legnevezetesebb a Börzsöny hegységtől körülvett völgyben lévő márianosztrai templom, amelyet Nagy Lajos király 1352-ben a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építtetett, s a templom mellett a pálosok részére kolostort emeltetett.

Hiedelmek, népszokások

Nagyboldogasszony napja több vidéki településen búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Az augusztus 15-a és a szeptember 8-a közé eső időszak varázserejű.

Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Régi praktikák, amit ma is szeretnek a virágkedvelők
A gondos ápolást meghálálják virágaink. Néhány tanáccsal segítünk.

Van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészek szerint e napon a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.