Mozaik

Hobbijuk a fotózás: sikerült lencsevégre kapniuk az eurázsiai hódot is

Korábban a témában:

Frissítünk!

Diós Kristóf 2018. december 25-én 24 éves korában tragikus hirtelenséggel, szén-monoxid-mérgezésben elhunyt. 

Diós Kristóf amatőr természetfotós, biológus hallgató. Nemrégiben Balla Tihamér fotós barátjával Baján, pontosabban Sugovica partján jártak, hogy lencsevégre kapjanak egy igen rejtett életmódot folytató emlősfajt, az eurázsiai hódot (Castor fiber). Mindössze 3 éjszaka állt rendelkezésükre, de megpróbálták a “lehetetlent”. A mozgófelvételek igen speciális ( DSLR kameracsapdával), saját technikával készültek.

Az eurázsiai hód (Castor fiber) a 17-18. század idején még gyakorinak számított Európa területén. A húsa és prémje miatt folytatott intenzív vadászat azonban odáig vezetett, hogy a 19. század második felére Európa több országából is kipusztult a faj. A hazai visszatelepítési program 1996-ban vette kezdetét a WWF Magyarország vezényletével, melynek során rengeteg segítség érkezett a visszatelepítésben akkor már tapasztaltnak számító WWF Ausztriától is. Az első egyedek Gemenc térségében lettek szabadon engedve, de történtek visszatelepítések a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, a Közép-Tisza vonzáskörzetében, de még a Mátrában is. A program mintegy 12 évig tartott, ennek folyamán 234 egyedet telepítettek vissza Magyarországra.

Európa legnagyobb testű rágcsálójának legfőbb ismertetőjele a hatalmas, narancssárga színű metszőfogai, melyeknek egy-egy vastagabb törzsű fa sem jelent különösebb akadályt, bár előnyben részesítik az 5 cm-nél kisebb átmérőjű fákat. Másik jellegzetességük a lapított, pikkelyes farkuk, mellyel a víz alatt kormányoznak úszás közben.

Kanadai rokonával ellentétben (Kanadai hód (Castor canadensis) – Észak-Amerika), az eurázsiai hód ritkán épít várat, általában partoldalba vájt üregrendszerben, odúban lakik, amit az adott territóriumon jelen lévő család használ, mely átlagosan 3-5 egyedből áll.

Többnyire éjjel aktívak, növényi eredetű táplálékukat, mely lehet lágy- ill. fás szárú növény is, rendszerint a parttól számított 15-20 méteres távolságon belül szerzik, ennél messzebb ritkán merészkednek el a víztől. Előnyben részesítik a vízpart közelében fellelhető puhafákat, ilyenek a füzek és a nyárfák.

A fák kidöntése nagyobbrészt a téli időszakra tehető, a fakéreg jelenti számukra a téli táplálékot, erdészeti vonatkozású konfliktusai ehhez köthetők. Képesek nagy mértékben átalakítani környezetüket, ezért ún. ökoszisztéma mérnököknek tekinthetők. Eme képességüket gátépítés formájában érzékeltetik (bár hazai viszonylatban ez is ritka), melynek következtében nagy kiterjedésű területek kerülhetnek víz alá, ebből fakadhatnak vízügyi konfliktushelyzetek is.

Az eurázsiai hód Magyarországon védett emlősfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000Ft.

Célunk az volt, hogy természetes élőhelyén, hitelesen ábrázoljuk a fajt, továbbá át szerettük volna adni az éjszaka hangulatát. Így hát félre tettük teleobjektívünket és nagylátószögű optikával, valamint vakukkal dolgoztunk, hogy a fent említett kritériumoknak megfeleljünk. Ezen pár nap történéseit foglalja össze az alábbi videó.

Szerző: Diós Kristóf

Fotók: Balla Tihamér, Basilides Kinga

20 éve épül a Föld legnagyobb hódvára
Valóságos gátat emeltek a vízen.
Címkék: hódbajaállat

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.