Tavalyi adatok szerint az emberek átlagosan úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen bolygónk védelmében. Első lépésként kezdjük a legegyszerűbb és legkézzelfoghatóbb dolgokkal, hiszen már azokkal is óriási eredményeket érhetünk el. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a WWF Magyarország elsősorban a műanyag használatának mérséklésére szólít fel mindenkit.
A hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártók nagyobb felelősségére is felhívja a figyelmet, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelés, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezésének kérdését is. Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át.
Az európai uniós javaslat fényében az országok nemzeti szabályozása is reflektorfénybe kerül. Hiszen ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el, a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe kell ültetni. Néhány ország hazai szabályozását tekintve már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be a műanyaghasználat csökkentése érdekében. Ilyen például az egyszer használatos műanyag zacskó betiltása: ezt már Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta, sőt, jelenleg ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.
Sok múlik az egyénen is
Persze nem szükséges a szabályozást megvárnunk, sőt! Mi magunk is sokat tehetünk akár már mától, ha tudatosabban szeretnénk élni és fogyasztani. Erre nagy szükség van, hiszen egy dolog biztosan nincs már: idő.
Emellett a műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. Ne feledjük: tengereink az általunk belélegzett oxigén felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így nem csak az ott élő fajok, de az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ez persze csak egészséges tengeri ökoszisztémák mellett lehetséges. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák pedig a tengeri élőlények táplálékláncaiba bekerülve végül az emberi szervezetbe is visszajuthatnak.
Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint súlyukat tekintve 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.
Mit tehetünk?
Mi, emberek rengeteg tehetünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk: leginkább műanyagból – csomagolásból, palackból, szatyorból – kell jóval kevesebbet használnunk. A legtöbb hulladékot az európai és észak-amerikai országok termelik: évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig.
A fenntartható életet elkezdhetjük mi magunk, apró lépésekkel. Ez a minimum, amit megtehetünk, és amit meg is kell tennünk. Hiszen csak ez az egy bolygónk van.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Abir Szultan
