Mozaik
Jeruzsálem, 2018. június 4.
Bálázott mûanyaghulladékot rakod targoncával egy munkás a GreenNet hulladékfeldolgozó telepen, Jeruzsálemben 2018. június 4-én, a környezetvédelmi világnap elõtti napon. A világnap kiemelt témája 2018-ban a mûanyaghulladék-gazdálkodás. (MTI/EPA/Abir Szultan)

Vegyünk példát másokról: a dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 06. 05. 08:24

Június 5-e a Környezetvédelmi Világnap. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, melynek jelentős része bizony műanyag. Évi 12 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengereinkbe, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot, és a táplálékláncba bekerülve végül az ember tányérjára is visszakerül. A WWF Magyarország arra figyelmeztet: ne várjuk meg, míg jogilag szabályozzák a műanyagok használatát, mindannyian tegyünk már most egy tisztább bolygóért.
Korábban a témában:

Tavalyi adatok szerint az emberek átlagosan úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen bolygónk védelmében. Első lépésként kezdjük a legegyszerűbb és legkézzelfoghatóbb dolgokkal, hiszen már azokkal is óriási eredményeket érhetünk el. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a WWF Magyarország elsősorban a műanyag használatának mérséklésére szólít fel mindenkit.

A hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártók nagyobb felelősségére is felhívja a figyelmet, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelés, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezésének kérdését is.  Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át.

A WWF a javaslat erősítését és további kiegészítését szorgalmazza, sőt, a nemzetközi természetvédelmi szervezet örömmel látna egy, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményhez hasonló keretrendszert, amely a műanyag problémakörét is globális szinten kezeli.

Az európai uniós javaslat fényében az országok nemzeti szabályozása is reflektorfénybe kerül. Hiszen ahhoz, hogy megfelelő hatást érjünk el, a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe kell ültetni. Néhány ország hazai szabályozását tekintve már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be a műanyaghasználat csökkentése érdekében. Ilyen például az egyszer használatos műanyag zacskó betiltása: ezt már Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta, sőt, jelenleg ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.

Jeruzsálem, 2018. június 4.
Háztartási hulladékot továbbító szalag a GreenNet hulladékfeldolgozó telepen, Jeruzsálemben 2018. június 4-én, a környezetvédelmi világnap elõtti napon. A világnap kiemelt témája 2018-ban a mûanyaghulladék-gazdálkodás. (MTI/EPA/Abir Szultan)
MTI/EPA/Abir Szultan

Sok múlik az egyénen is

Persze nem szükséges a szabályozást megvárnunk, sőt! Mi magunk is sokat tehetünk akár már mától, ha tudatosabban szeretnénk élni és fogyasztani. Erre nagy szükség van, hiszen egy dolog biztosan nincs már: idő.

Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák: a tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle. De a nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag, melynek következtében éhen is halhatnak.

This handout picture from ThaiWhales a private whale conservation group, taken on May 28, 2018 and released on June 2, 2018 shows ThaiWhales volunteers and governmment marine veterinarians from Department of Marine and Coastal Resources rescuing a sick male pilot whale at sea in the coastal area of southern Thailand near the Malaysian border.
A whale has died in southern Thailand after swallowing more than 80 plastic bags, officials said, ending an attempted rescue that failed to nurse the mammal back to health. / AFP PHOTO / THAIWHALES / - / -----EDITORS NOTE --- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / THAIWHALES " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS - NO ARCHIVES

Emellett a műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. Ne feledjük: tengereink az általunk belélegzett oxigén felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így nem csak az ott élő fajok, de az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ez persze csak egészséges tengeri ökoszisztémák mellett lehetséges. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák pedig a tengeri élőlények táplálékláncaiba bekerülve végül az emberi szervezetbe is visszajuthatnak.

Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint súlyukat tekintve 2050-re több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.

Bengaluru, 2018. június 4.
Élelmet keresõ vadmadár háztartási hulladékkal szennyezett vízparton a dél-indiai Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. június 4-én, a környezetvédelmi világnap elõtti napon. A világnap kiemelt témája 2018-ban a mûanyaghulladék-gazdálkodás. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
MTI/EPA/Dzsagadis Nv

Mit tehetünk?

Mi, emberek rengeteg tehetünk azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk: leginkább műanyagból – csomagolásból, palackból, szatyorból – kell jóval kevesebbet használnunk. A legtöbb hulladékot az európai és észak-amerikai országok termelik: évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig.

Vegyünk példát másokról! A dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában több mint 450-et.A fenntartható életet elkezdhetjük mi magunk, apró lépésekkel. Ez a minimum, amit megtehetünk, és amit meg is kell tennünk. Hiszen csak ez az egy bolygónk van.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Abir Szultan

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hongkong, 2018. október 23.
A Hongkong-Csuhaj-Makaó híd, a világ leghosszabb tengeri hídja Hongkongban 2018. október 22-én, a megnyitása elõtti napon. A három várost a Gyöngy-folyó torkolatvidékén összekötõ híd teljes hossza 55 kilométer, ebbõl a fõhíd 23 kilométer, az alagút 6,7 kilométer, és két mesterséges sziget is része a létesítménynek.
MTI/AP/Kin Cheung
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.