A fotózásnak ma már megannyi műfaja van. Kattinthatunk életképet, tájképet, fókuszálhatunk arcokra, növényekre vagy éppen állatokra, és mindezt tehetjük sajátos módon. Olvasónk, Katona Dóra különös metaforákkal, sajátos gondolatokkal egészíti ki makrofotóit. Élmény minden darabja.
Ez egy ember! A buborékok megannyi meg nem tett gondolatok. Előtte két ajtó. Egy sötét, és egy világos, melegséget árasztó. Vajon a meg nem tett gondolatok melyik ajtó felé sodornak? Mindennapjaink.
A Zöld katonák felsorakoztak, hogy megvédjék királynőjüket.
Önnek email üzenete érkezett.
Olyan kedves, igen, kedves. Nézd csak!
Tűpárna, avagy a pöszörlégy készülőben.
A szépség és a szörnyeteg.
Tündérke szempilláin harmatcseppek csücsülnek.
Néha csak a magam árnyéka vagyok.
Sárgulok az irigységtől, hogy reggel korán milyen fitt a pók.
Százszorszép lélek születése.
A kis királylány felnézett az égre. A nap a szemébe sütött, de azért még jól látta, hogy a madarak milyen szépen szállnak. Ő is repülni akart! Fentről megcsodálni a tájat ahol él.
A lány mindenkit elbűvölt gyönyörű hangjával. Egyedül állt a színpadon. Csend lett a teremben.
Csillagpor kisasszony nagyon szomorú. Elvesztette hópehely brosstűjét amit nagymamájától örökölt. Este sétált egy nagyot a friss hóban, és észre sem vette amikor leesett kabátkájáról. Aki megtalálja, csillámporos puszit kap.
