Mozaik

Bolyhos bárányok születtek a Budakeszi Vadasparkban

A tél derekán két újszülött racka juh bárány melengette meg a Budakeszi Vadaspark dolgozóinak és látogatóinak szívét. Az újévi jövevények nem csak egészségesek és kicsattannak az energiától, de érkezésükkel a Budakeszi Vadaspark biztosítani tudja a hazánkban a honfoglalás kora óta élő régi juhfajta megőrzését is, írja közleményében az intézmény.

A ropogós hóban ugrándozó szénfekete kicsinyek még magukon érezhetik édesanyjuk óvó tekintetét, azonban már kíváncsian ismerkednek a Budakeszi Vadaspark parasztudvarának többi lakójával és látogatójával.

Az anyai és a vadasparki szakemberek gondoskodásának köszönhetően a bolyhos bárányok szépen növekednek és sem a télies időjárás, sem a hó nem jelent rájuk veszélyt.

Ráadásul hamarosan egy izgalmas kaland vár rájuk, hiszen a racka juhok a többi háztáji állattal együtt elköltöznek az új, tágas, korszerű és környezetgazdagítási szempontok figyelembevételével készülő parasztudvarra.

Zachán Viktor/Budakeszi Vadaspark

Az ősszel kezdődött munkálatok első lépéseként Tulipán és Nándi, a magyar tarka tehén és bikaborjú, illetve Pörkölt, a parlagi szamár költözött át egy modernebb kifutóba, ahova az idei év során az új racka juhok is követik őket.

A racka juh jól alkalmazkodott a Kárpát-medence éghajlati viszonyaihoz: gyapja meglehetősen durva, tincsekben lógó, ami egyrészt kiváló hőszigetelést biztosít, másrészt a csapadék ellen is véd.

Zachán Viktor/Budakeszi Vadaspark

A racka gyapja nem értékes ugyan, viszont kultúrtörténeti jelentősége van: ebből az anyagból abból készült ugyanis a pásztorok közismert subája.

A Magyarországon őshonos juhfajta a hazai állomány kis százalékát (kb. 5%) teszi ki.

A nemzeti parkok leginkább a génmegőrzés, és a puszták megóvása érdekében tartanak nagyobb nyájakat, valamint egyre több helyen láthatóak turistalátványosságként.

Boldogan ficánkolnak a világ legbájosabb bárányai a Kiskunságban
Bár a fajta 600 éves, mindössze 3 éve lett világdivat e kedves teremtések tartása és tenyésztése.
Olvasói sztorik