Még a legcsendesebb napokon is tele van a világ hangokkal: a madarak csiripelnek, a szél fúj, a rovarok zümmögnek.
A hangokra, zajokra való odafigyelés az állatok túléléséhez nélkülözhetetlen, ez számunkra is egyértelmű, azonban Lilach Hadany, a University of Tel Aviv kutatója egy furcsa kérdéssel állt elő:
Hadany és csapata a hipotézis helyességének bizonyítására a parlagi ligetszépét kezdte vizsgálni, mivel a beporzás kulcsfontosságú a növényi szaporodás szempontjából, írja a National Geographic.
A virágokat ötféle hangkezelésnek tették ki a virágokat rezgésgátló üvegedényekben: csendnek, számítógép által generált magas, közepes és mély frekvenciának valamint méhzümmögésnek.
Megállapították, hogy a méhek szárnyrezgését érzékelve a növények néhány percen belül ideiglenesen növelni kezdték a nektár cukortartalmát.
Hadany azt mondja, ha a növények hallanak, és válaszolnak is a hangra, ez a tény segíthet nekik túlélni és átadni genetikai örökségüket.
A tudós elismeri, hogy sok még a megválaszolatlan kérdés. Vajon egyes ,,fülek” jobban hallanak, mint mások? És egyáltalán, vajon mi mást hallhatnak még a növények?
Hadany szerint előfordulhat, hogy a növények figyelmeztetik egymást a szomszédaikat kaszálók hangjára, esetleg olyan hangokat generálhatnak, amelyek vonzzák a növény porzásában részt vevő állatokat.
Figyelembe kell vennünk, hogy a virágok élő lények, és nekik is túl kell élniük a világban. Fontos számukra, hogy képesek legyenek érzékelni a környezetüket – különösen, hogy nem mehetnek sehova
– mondja Hadany.
Bár sokan állítják, hogy a növények szeretik, ha énekelnek nekik, konkrét bizonyíték nincsen rá, hogy valóban hallanak. Azonban ez a kísérlet megtette az első lépést a bizonyítás felé.
Kiemelt kép: iStock
