Ilyen seregélyből alig 100 él szabadon az egész világon

A Bali seregély – Bali myna – kizárólag Bali szigetén élő, mára rendkívül veszélyeztetetté vált madárfaj. Helyi balinéz neve „kedis putih”, mely fehér madarat jelent.

A Bali-seregélyt 1910-ben fedezte fel Bali szigetén Erwin Stresemann német ornitológus. A madár az Indonéziához tartozó Bali szigetén őshonos faj, az egyetlen endemikus madárfaja a szigetnek. A rendkívüli módon megritkult madarat 1991-ben a sziget állatvilágát jelölő szimbólummá választották.

Szaporodásáról a szabad természetben kevés adat áll rendelkezésre.

Valószínűleg október és november hónapokban költ, fészkét odvakba, sziklakibúvásokba építi, ágakból ás tollal vagy finom fűvel béleli. A tojó 2-3 tojást rak.

A Bali-seregély ma egyike a leginkább veszélyeztetett madárfajoknak. Kis elterjedési területe miatt sosem éltek nagyobb állományai a szigeten. Megritkulásának legfőbb oka az illegális vadbefogás, mert  Ázsiában kedvelt kalitkamadár: a feketepiacon akár 2 ezer amerikai dollárt is adnak egyetlen egyedért. A faj ugyan a vadonélő állatok kereskedelmét szabályozó CITES első függelékének hatálya alá esik,

vagyis mindennemű kereskedés tilos vele, de Indonéziában nagy a korrupció és gyakran hozzájuthat bárki egy-egy példányhoz.

Vadon Bali egyetlen pontján, a Bali Barat Nemzeti Parkban él még. Itt a 2001-es madárszámlálás során már csak 6 egyedet találtak. A 2004-es újraszámlálásnál 24 egyedre bukkantak, ami talán a populáció lassú növekedésére is utalhat, de lehet, hogy a korábbi számlálásnál egyszerűen nem vettek észre néhány madarat. A National Geographic 2015-ös adatai szerint a vadonban alig száz Baly-seregély él.

Fogságban állománya viszonylag nagy, becslések szerint 900 körüli, de erről nincsenek dokumentált adatok

Felmerült már többször a fogságban nevelt egyedek visszavadításának gondolata, ám ezidáig az élőhelyek védelmének hiányosságai és az állandóan meglevő illegális befogás miatt nem történtek kísérletek. Bali szigetének java része mezőgazdasági művelés alatt áll, így alkalmatlan a visszatelepítésre. A Bali Barat Nemzeti Park esetében félő, hogy a visszatelepített madarakat befognák, hogy Ázsia madárpiacain illegálisan eladják őket, olvasható a Wikipédián.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons