Mozaik

Alig tízgrammos madárkák nyomában járnak a magyar kutatók

A fülemülesitke márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében.

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke

– olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében.

Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezért állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. A kutatók idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják. E madárfaj márciustól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

Az elmúlt évtizedekben csökkent a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület ezért több expedíciót – eddig 39-et – szervezett a Földközi- és a Fekete-tenger partvidékére, hogy a kutatások eredményeivel segítsék a természetvédelmi szervezetek munkáját. A szervezet idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, valamint albán és olasz szervezetekkel közösen kezdett vizsgálatba.

Így énekel a fülemülesitke

A mostani expedíciót azután hívták életre, hogy egy Albániában gyűrűzött fülemülesitkét a tavaszi vonulás során Észak-Olaszországban fogtak vissza.

Ez is azt a feltételezést erősíti, hogy az Otrantói-szorosnál madárvonulás szempontjából kulcsfontosságú nádas területek lehetnek. Ezt a felvetést szeretnénk vizsgálni

– idézi a közlemény Németh Ákost, az expedíció vezetőjét.

A szakemberek a vonuló madarak számára rendkívül fontos Otrantói-szoros két oldalán lévő vizes élőhelyeken végeznek madárgyűrűzést, megvizsgálják és dokumentálják a térség szerepét a madárvonulásban.

Az albániai Orikumban évek óta folyó kutatás eredményeként tudjuk, hogy ezen a területen rengeteg sitke mozog. Nemrégiben egy publikációnkban arról is beszámoltunk, hogy az olasz csizma kedvezőbb telelő terület, mint a Balkán. Az Otrantói-szoros pedig a tengeri átkelésre legalkalmasabbnak tűnő útvonal, így a szoros két oldalán található nádasok szerepe meghatározó lehet, ezek szolgálhatnak a madarak számára pihenő- és tankolóhelyként

– fejtette ki a szakember.

Németh Ákos szerint a gyorsan fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok számára nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. Reményeik szerint a friss adatok a helyi természetvédelmi tevékenységekre is pozitív hatással lesznek.

Kiemelt kép: Imran Shah/Wikimedia Commons

Olvasói sztorik