Mozaik

A Föld egyik legtöbbre becsült fája: a libanoni cédrus titka

Talán nincs még egy olyan fafajta a világon, amelynek olyan különleges, évezredeken átívelő kulturális jelentősége lenne, mint a cédrusnak, különösen pedig a libanoni változatának. A cédrusfa nem egyszerűen csak egy a világ mintegy 30000 fafaja közül. Maga a történelem, a fagazdaság történelme. Egyike a Föld legtöbbre becsült fáinak.

Ősidők óta életfaként tisztelték

  • A legteljesebb kora ókori irodalmi műben, a Gilgames eposzban, Gilgames megöli az égi bikát és Humbabát, aki a Cédrus erdők ura.
  • A libanoni cédrus az egyiptomi hiedelemvilágnak is része volt, abból épült Ámon-Ré hajója, de a múmiák szarkofágja éppúgy készült a fájából, mint az egyszerű gerenda, olaját pedig a mumifikálásban használták.
  • Az egyik leggyakoribb fafajta, amelyről a Biblia is említést tesz. Gyakran emlegetik égő áldozatok anyagaként, amelyre a cédrus illatos fája tette alkalmassá.

De honnan ered a cédrus megkülönböztetett tisztelete, miért épp a cédrus lett az élet és a halál fája?

A cédrus fő titka: hosszú élettartam és rendkívüli ellenállóság

Megkülönböztetett tisztelete onnan eredhet, hogy az európai civilizáció bölcsőjének tekinthető Közel-Kelet egyik legfontosabb fafajtája is a libanoni cédrus volt. Tartósságát és különlegességét pedig az örökkévalósággal azonosították.

Libanoni cédrus – Fotó: Wikimedia Commons

A libanoni cédrus sokféle talajtípusban is jól érzi magát, szívós, rendkívül hosszú ideig él. Mivel nagyon lassan nő, fáját a gyanta rendkívül ellenállóvá teszi a vízzel szemben. Nem véletlen hát, hogy az ókor leghíresebb hajósai, a főniciaiak is a libanoni cédrusból építették 30 méter hosszú hajóikat.

Fotó: Wikimedia Commons

Kemény fáját előszeretettel használták már az ókorban is külső és belső építészeti elemként ott, ahol a mechanikai igénybevétel nagy volt. A hajóépítésen túl ház-  és palotaépítésre például, ugyanis földbe ásva és vízen egyaránt jól tűri a nedvességet.

A bibliai időkben Salamon templomát is libanoni cédrusfából építették, a bibliai a frigylába alapanyaga is cédrus volt. A Királyok könyve szerint Salamon csak a fakitermelésre több tízezer munkást szedett össze, akikre háromezer munkafelügyelő vigyázott (1Kir 5,20k; 7,1kk). Az eredeti templom később megsemmisült, de kutatások szerint, az újabbnál is használtak cédrust a mesterek. Salamon saját palotáját is, több mint tíz éven át, szinte teljes egészében libanoni cédrusból építette.

Salamon Temploma egy 1697-es bibliai ábrázoláson- Forrás: Wikipédia

A cédrusfa és a olaja nagy kincs volt a bibliai időkben is

Háborúk robbantak ki a cédruserdőkért, azokat csak istenek, legfeljebb még királyok birtokolhatták. A legnemesebb fának tekintették, ezért nevezték olykor az Isten cédrusainak (Zsolt 80,11) vagy az Úr fájának (Zsolt 104,16). Használták az erő és a szépség, a büszkeség és a gőg (1Kir 14,9; Ez 17,22kk; 31,3kk), a nagyság és a kicsiség (1Kir 5,13; 2Kir 14,9) szemléltetésére. Kidőlése a maradandó dolgok mulandóságát hirdette (Zsolt 29,5).

Békésebb időkben és békésebb természetű uralkodók egyszerű kereskedelmi expedíciókkal szerezték be a cédrust, amely építésre, sírládák készítésére volt alkalmas, olaja pedig balzsamok, orvosságok, illatszerek alkotórésze volt.

Fotó: Wikimedia Commons

Érdekesség még, hogy a libanoni cédrus ültetésével és gondozásával már a civilizáció kezdetén, Eurázsiában is foglalkoztak, nem egy írásos emlék őrzi ezt is. A cédrusfák, főleg az idős fák tisztelete, kivágásának tilalma pedig szintén egykorú az emberi civilizációnkkal.

Ma már a világ nagy öreg cédrusai közül alig néhány él

Nem véletlen hát, hogy a cédrus az egyik legkedveltebb zsákmány volt, ami az idők folyamán nagymértékű pusztulásához vezetett.

Libanon jelképe ma is a cédrus, holott alig maradt belőle pár mutatóban. Az a kevés azonban már védett. A fő problémát az okozta, hogy a kiirtott erdők helyén az újulat nem tudja megvédeni a talajt az eróziótól, ezért az egykori nagy erdőségeit kopár karsztfennsíkok, sziklagyepek váltották fel. Pár éves adat, hogy mindössze 2 ezer hektáron található ma Libanonban cédrusfa.

Fotó: Wikimedia Commons

A Kadisha-folyó völgyében azonban él néhány idős példány. A körülbelül 375 túlélő fát  “Úr cédrusainak” nevezik, melyek közül kettő 3000 évnél is idősebb, tucatnyi idősebb ezer évnél, a többség 100 éves elmúlt. A legmagasabbak elérik a 35 méteres magasságot.

Ezzel szemben marokkói változata 130 ezer hektáron terül el az Atlasz-hegység lábánál, igaz, ennek megóvása ott is számos kihívást jelent. A cédrus Marokkóban növő változatának feketepiaci ára egyébként akár az 1000 eurót is meghaladhatja köbméterenként.

Az Atlasz-cédrus – Fotó: Wikimedia Commons

Található néhány magányos cédrus Magyarországon is

Budapest egyetlen libanoni cédrusa a II. kerület egyik legkülönösebb városrészén, Nyéken magasodik. Különböző források életkorát 115-140 év köztire teszik. Tekintélyes nagyságú példány, törzskerülete 3,6 méter, magassága nagyjából 15 méter.

A legenda szerint Molnár Ferenc színésznő felesége, Fedák Sári ültette, akinek villája volt a közeli Hűvösvölgyi úton.  Ezt a közkeletű legendát azonban többen megkérdőjelezik. Szerintük Budának ezen a kedvelt kirándulóhelyén már az 1870-es évektől vendégfogadó működött, Huber fogadója, amely a hangzatos “A Szépkilátáshoz” nevet viselte. Gyaníthatóan a fogadós ültethette ezt a magányos cédrusfát.

Csontváry magányos cédrusa – Fotó: Wikimedia Commons

A XIX. században néhány magyar főúri kastély parkjába is bekerült egy-egy magányos cédrus, amelyek többnyire ma is jó egészségi állapotban vannak. Így Magyarországon alig pár hasonló méretű libanoni cédrus-példányról tudni:

A cédrusról

A fenyők családjába (Pinaceae) tartoznak. Két faja van: a Himalájában őshonos deodárcédrus (Cedrus deodara), és a Libanonban tenyésző libanoni cédrus (Cedrus libani).A libanoni cédrushoz további 3 alfaj tartozik:- Az Atlasz-hegységben honos Atlasz-cédrus, amit sokan önálló fajnak tartanak.- Ciprusi cédrus: Ciprus szigetén, a Tróodosz-hegységben él; alig néhány hektáron maradt fenn. Ennek tűi és tobozai a legrövidebbek, és ez az egyetlen olyan alfaj, amelynek kertészeti alkalmazása nem jött divatba.- Libanoni cédrus: a faj névadó, alapváltozata. Libanonban összesen alig tíz hektárnyi cédruserdő maradt fenn, főleg Bécharré környékén. Ezek a fák több száz évesek, némelyik ezer évnél is idősebb.Igen magas, 40 m-re is megnő, törzse a 4 m vastagságot is eléri. Örökzöld, toboza tojásdad, kb. 10 cm-es. Nagyon hosszú életű, 3000 évesnél idősebb is akad közöttük. Kellemes illatot áraszt. A fertőzésekkel szemben ellenálló.Forrás: Wikipédia

Címlapkép: Wikimedia Commons

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik