Talán nincs még egy olyan fafajta a világon, amelynek olyan különleges, évezredeken átívelő kulturális jelentősége lenne, mint a cédrusnak, különösen pedig a libanoni változatának. A cédrusfa nem egyszerűen csak egy a világ mintegy 30000 fafaja közül. Maga a történelem, a fagazdaság történelme. Egyike a Föld legtöbbre becsült fáinak.
Ősidők óta életfaként tisztelték
- A legteljesebb kora ókori irodalmi műben, a Gilgames eposzban, Gilgames megöli az égi bikát és Humbabát, aki a Cédrus erdők ura.
- A libanoni cédrus az egyiptomi hiedelemvilágnak is része volt, abból épült Ámon-Ré hajója, de a múmiák szarkofágja éppúgy készült a fájából, mint az egyszerű gerenda, olaját pedig a mumifikálásban használták.
- Az egyik leggyakoribb fafajta, amelyről a Biblia is említést tesz. Gyakran emlegetik égő áldozatok anyagaként, amelyre a cédrus illatos fája tette alkalmassá.
De honnan ered a cédrus megkülönböztetett tisztelete, miért épp a cédrus lett az élet és a halál fája?
A cédrus fő titka: hosszú élettartam és rendkívüli ellenállóság
Megkülönböztetett tisztelete onnan eredhet, hogy az európai civilizáció bölcsőjének tekinthető Közel-Kelet egyik legfontosabb fafajtája is a libanoni cédrus volt. Tartósságát és különlegességét pedig az örökkévalósággal azonosították.
A libanoni cédrus sokféle talajtípusban is jól érzi magát, szívós, rendkívül hosszú ideig él. Mivel nagyon lassan nő, fáját a gyanta rendkívül ellenállóvá teszi a vízzel szemben. Nem véletlen hát, hogy az ókor leghíresebb hajósai, a főniciaiak is a libanoni cédrusból építették 30 méter hosszú hajóikat.
Kemény fáját előszeretettel használták már az ókorban is külső és belső építészeti elemként ott, ahol a mechanikai igénybevétel nagy volt. A hajóépítésen túl ház- és palotaépítésre például, ugyanis földbe ásva és vízen egyaránt jól tűri a nedvességet.
A bibliai időkben Salamon templomát is libanoni cédrusfából építették, a bibliai a frigylába alapanyaga is cédrus volt. A Királyok könyve szerint Salamon csak a fakitermelésre több tízezer munkást szedett össze, akikre háromezer munkafelügyelő vigyázott (1Kir 5,20k; 7,1kk). Az eredeti templom később megsemmisült, de kutatások szerint, az újabbnál is használtak cédrust a mesterek. Salamon saját palotáját is, több mint tíz éven át, szinte teljes egészében libanoni cédrusból építette.
A cédrusfa és a olaja nagy kincs volt a bibliai időkben is
Háborúk robbantak ki a cédruserdőkért, azokat csak istenek, legfeljebb még királyok birtokolhatták. A legnemesebb fának tekintették, ezért nevezték olykor az Isten cédrusainak (Zsolt 80,11) vagy az Úr fájának (Zsolt 104,16). Használták az erő és a szépség, a büszkeség és a gőg (1Kir 14,9; Ez 17,22kk; 31,3kk), a nagyság és a kicsiség (1Kir 5,13; 2Kir 14,9) szemléltetésére. Kidőlése a maradandó dolgok mulandóságát hirdette (Zsolt 29,5).
Békésebb időkben és békésebb természetű uralkodók egyszerű kereskedelmi expedíciókkal szerezték be a cédrust, amely építésre, sírládák készítésére volt alkalmas, olaja pedig balzsamok, orvosságok, illatszerek alkotórésze volt.
Érdekesség még, hogy a libanoni cédrus ültetésével és gondozásával már a civilizáció kezdetén, Eurázsiában is foglalkoztak, nem egy írásos emlék őrzi ezt is. A cédrusfák, főleg az idős fák tisztelete, kivágásának tilalma pedig szintén egykorú az emberi civilizációnkkal.
Ma már a világ nagy öreg cédrusai közül alig néhány él
Nem véletlen hát, hogy a cédrus az egyik legkedveltebb zsákmány volt, ami az idők folyamán nagymértékű pusztulásához vezetett.
Libanon jelképe ma is a cédrus, holott alig maradt belőle pár mutatóban. Az a kevés azonban már védett. A fő problémát az okozta, hogy a kiirtott erdők helyén az újulat nem tudja megvédeni a talajt az eróziótól, ezért az egykori nagy erdőségeit kopár karsztfennsíkok, sziklagyepek váltották fel. Pár éves adat, hogy mindössze 2 ezer hektáron található ma Libanonban cédrusfa.
A Kadisha-folyó völgyében azonban él néhány idős példány. A körülbelül 375 túlélő fát “Úr cédrusainak” nevezik, melyek közül kettő 3000 évnél is idősebb, tucatnyi idősebb ezer évnél, a többség 100 éves elmúlt. A legmagasabbak elérik a 35 méteres magasságot.
Ezzel szemben marokkói változata 130 ezer hektáron terül el az Atlasz-hegység lábánál, igaz, ennek megóvása ott is számos kihívást jelent. A cédrus Marokkóban növő változatának feketepiaci ára egyébként akár az 1000 eurót is meghaladhatja köbméterenként.
Található néhány magányos cédrus Magyarországon is
Budapest egyetlen libanoni cédrusa a II. kerület egyik legkülönösebb városrészén, Nyéken magasodik. Különböző források életkorát 115-140 év köztire teszik. Tekintélyes nagyságú példány, törzskerülete 3,6 méter, magassága nagyjából 15 méter.
A legenda szerint Molnár Ferenc színésznő felesége, Fedák Sári ültette, akinek villája volt a közeli Hűvösvölgyi úton. Ezt a közkeletű legendát azonban többen megkérdőjelezik. Szerintük Budának ezen a kedvelt kirándulóhelyén már az 1870-es évektől vendégfogadó működött, Huber fogadója, amely a hangzatos “A Szépkilátáshoz” nevet viselte. Gyaníthatóan a fogadós ültethette ezt a magányos cédrusfát.
A XIX. században néhány magyar főúri kastély parkjába is bekerült egy-egy magányos cédrus, amelyek többnyire ma is jó egészségi állapotban vannak. Így Magyarországon alig pár hasonló méretű libanoni cédrus-példányról tudni:
- egy a soproni Lővérekben áll, feltételezhetően ez a legidősebb, a maga 140-150 évével
- egy másik az alcsúti arborétum mellett az erdőben,
- kettő Gödöllőn az Erzsébet parkban,
- egy pedig Dénesfán a Cziráky-kastély kertjében.
Címlapkép: Wikimedia Commons