Mozaik

Ilyen színes hajókat csak a máltai kikötőkben lehet látni

Luzzukat ringat Marsaxlokkban a tenger - ez a tökéletes regény-nyitómondatnak is beillő néhány szó valójában a máltai valóság egy csodaszép szelete. Ozirisz szeme, különleges hajóroncsok és színes vízi taxik engednek betekintést Málta kultúrájának egy olyan részébe, amiről méltatlanul kevés szó esik.

Miért van szem a hajókon? Miért ad különös élményt egy hajóroncs, és mi köze Odüsszeusznak Máltához? Számtalan izgalmas kérdés kapcsolódik Málta kevésbé ismert hajókultúrájához. A legendás taxik és buszok mellett van Máltán még egy turistalátványossággal felérő közlekedési eszköz: a hajó, ami nemcsak közönséges szállítóeszközként funkcionál, hanem külön kultúrája van. A Földközi-tenger közepén elterülő szigetországban a föníciaiak óta vannak használatban olyanok, amik ma is szerves részét képezik a máltaiak életének, és amiket a Máltára látogatóknak is érdemes kipróbálniuk.

Luzzu, kajjik, dghajsa

A klasszikusnak számító máltai hajók több típusával is találkozhatunk. Az ország egyik szimbólumának számító luzzu mindkét végén ívelt halászhajó, amit eredetileg vitorla hajtott, ma már csak motoros formában találkozhatunk vele. A jellemzően színesre festett csónakok orrára Ozirisz szemét festik fel,  amely a tenger veszélyeitől óvja a hajót és utasát. A luzzut a különleges formája rendkívül stabillá teszi a viharos tengeren is, jól állja a mélytengeri vizeket is, ezért is annyira elterjedt közlekedési eszköz amellett, hogy a sárga, piros, zöld és kék színekben pompázó bárkák különlegessé varázsolják a máltai kikötők hangulatát. Ma már nem építenek Máltán luzzukat, de néhány száz használatban van, legtöbbjüket Marsaxlokk kikötőjében ringatja a tenger.

Fotó: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Vannak a luzzunál kisebb, négy méter körüli, csónak jellegű alkalmatosságok is Máltán, amelyek kevésbé alkalmasak  a tengeri hajózásra, inkább csak afféle partmenti szállító eszközök, melyek a halászokat viszik  bárkáikhoz, illetve a szigetek közötti átkelést szolgálják. Ilyen a luzzuhoz hasonló színekben pompázó kajjik, ami a luzzuval ellentétben csak egyik vége ívelt, a másik egy lappal van elzárva. A máltai hajókultúra kihagyhatatlan eleme a dgħajsa is, ami a velencei gondolákhoz hasonló kisebb, többnyire egyevezős, néhány személy szállítására alkalmas csónakot jelent, ami inkább csak az öblökben és a szigetek közötti közlekedésre használatos. Ennek ábrázolása volt látható Málta 1975- 1988 között használt címerében.

Egy dghajsa típusú hajó Máltán. Fotó: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Amikor nincs más, csak a hajó

Nem meglepő, hogy sziget lévén Máltán a hajózás az egyik legelterjedtebb közlekedési eszköz, így aki a Földközi-tengeren található szigetcsoporthoz látogat el, készüljön fel, hogy nem hagyhatja ki a hajókázást. Malta és Gozo szigetei között az egyetlen egész évben üzemelő összeköttetést menetrendszerűen közlekedő, nagyjából 5 eurós retúrjegyet kóstáló kompok biztosítják, amit nemcsak a turistákkal, hanem helyiekkel is megtelik. Érdemes korán érkezni, ha Gozóba akarunk elhajózni, mert ha a kompok megtelnek, nem engednek fel több embert, és a parton rekedteknek háromnegyed órát kell várniuk a következő járatig.

Fotó: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Gozo szigete többek között egy mitologikus hajótörésről is nevezetes. A görög mitológia szerint ugyanis Odüsszeusz és tengerészei a sziget közelébe szenvedtek hajótörést. A szigeten raboskodott Kalüpszó tengeri nimfa is, aki saját palotájában ápolta a hajótörötteket, és Odüsszeusz hét évet vendégeskedett a nimfa barlangjában.

Aki Máltán jár, közelsége miatt érdemes elhajóznia Szicíliáig, vagy éppen onnan érkezni Máltára. Európa legnagyobb, 5 millió embernek otthont adó szigete és Málta mindössze 50 perces repülőútra van egymástól, mégis kár lenne kihagyni a két sziget között naponta közlekedő katamaránt, ha tengeri hajóélményre vágyunk.

Hajóroncsok találkozása

Málta nem csak „működő” hajóiról nevezetes. Az egyik legnépszerűbb tevékenység a szigetország partjainál a búvárkodás, amit még különlegesebb élménnyé tesznek a tenger mélyén megbúvó hajóroncsok. Ma azok a roncsok a legnépszerűbbek, amelyeket célzottan süllyesztettek el, hogy izgalmas víz alatti helyszíneket hozzanak létre a merülésekhez. Például Gozo és Comino között 1992-ben mesterségesen elsüllyesztett Rozi vontatóhajó, aminek roncsát könnyűbúvárkodással lehet felfedezni.

Fotó: Máltai Idegenforgalmi Hivatal

Különleges búvárélményt nyújt a Cirkewwa közelében található, Marfa Pointnál elsüllyesztett hajó is, ami 36 méter mélyen fekszik és teljesen be lehet búvárkodni, a gépháztól a kormányfülkéig. Van olyan komp is, amit egy autóval együtt süllyesztettek el, sőt 2009-ben egy járőrhajót is a tengerfenékre küldtek.

A szigetország körül azonban nem csak mesterségesen elsüllyesztett roncsok várnak felfedezésre. Történelmi jelentőségű roncsok is találhatók a mélyben, mint például a két világháború során elsüllyedt rombolók, csatahajók, tengeralattjárók. A világ egyik legszebb hajóroncsaként tartják számon a 150 méter hosszú Polynesian óceánjárót, amit 1918-ban torpedóztak meg a németek, és a 60 méter mélyre süllyedt roncs majdnem teljesen épen maradt fedélzetén most is rengeteg tárgy található.

Szponzorált tartalom

A cikk a Máltai Idegenforgalmi Hivatal támogatásával készült.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.