Megtörtént a csoda: először születtek szöcskeegerek állatkertben

Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykert terráriumaiba, közölte honlapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Borsodi-Mezőségen és szállítottak az állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját.

Mint írják, a célok azonban ennél messzebbre mutatnak: a terv egy zárthelyi populáció létrehozása, amely akár a faj megmentésének a kulcsa is lehet.

A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földön: Kolozsvár mellett, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségen. E két populáció viszont alfaj-szinten különbözik egymástól, tehát genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak, emiatt külön nevet is kaptak: magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) és erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).

A magyar szöcskeegérnek tehát mára csupán egyetlen populációja maradt, emiatt a faj különösen sebezhető: az utolsó populációt érintő negatív hatások az alfaj kipusztulásához vezethetnek. A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, hiszen a felmérések szerint a szöcskeegér viszonylag gyakori a Borsodi-Mezőségen, ami lehetővé teszi, hogy évente néhány példányt befogjanak és zárt helyen, ellenőrzött körülmények között megpróbálják tartani és tanulmányozni őket.

Kapcsolódó

Az óriáspandánál is ritkább emlőst találtak Mezőkeresztesnél

Kellemes meglepetés érte a kutatókat.

A szöcskeegér nem „valódi egér”, hanem egy nagyon ősi, a valódi egerekkel csak távoli rokonságban álló rágcsáló-szupercsalád tagja, amelyek speciális életmódot folytatnak. Viselkedésük, életmódjuk sem szokványos: sok rovart fogyasztanak, meglepően szelíden viselkednek, és a valódi egerekkel ellentétben nem túl szaporák, hiszen évente csak egyszer vannak kölykeik. Ezentúl még számos egyéb, ma még nem ismert különleges tulajdonságuk is lehet, ami miatt fogságban még sehol sem tudták őket szaporodásra bírni. A kutatók, a hivatásos természetvédők és az állatkerti szakemberek előtt tehát komoly feladat áll, ha zárt helyi populációt szeretnének létrehozni.

Június 21-én reggel Pivarcsi Judit és Benyó András, az Állatkert szakemberei értesítették a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, a debreceni és budapesti kollégákat, hogy megtörtént a csoda és fialt az egyik nőstény egér. Három és öt között becsülték az utódok számát, de az alom pontos méretét sokáig nem lehetett pontosan meghatározni, mert a fialást követően már nem nyúltak az egerekhez, teljes nyugalmat biztosítottak számukra.

A fészekbe csak ritkán lehetett belátni, de az egyhetes kisegereken már kivehető volt a háton végigfutó csík, ami füves élőhelyen remek álcát biztosít; 17 naposan kezdett kinyílni a szemük, nagyon gyorsan fejlődtek, így 25 naposan már elhagyták a fészket és önállóan barangoltak a terráriumban.

A közlemény szerint az első alom-ellenőrzésre július 29-én került sor, amikor is sikerült megszámolni az utódokat: öt kisegér született, akik a Macskafogó című rajzfilm rágcsálósztárjairól kapták a nevüket.

Az első fogságban született szöcskeegér alom a teljes nyugalom biztosítása mellett nevelkedett fel a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A videó az első alom-ellenőrzés során készült, amikor a szakemberek kivették az állatokat a terráriumból, majd megszámolták és lemérték az utódokat. Az ellenőrzés idejére az utódok, anyjukkal együtt egy ideiglenes terráriumba kerületek.

Kapcsolódó

Előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere

Lezárultak az idei szöcskeegért felmérések és minden eddigi rekord megdőlt.