A Balaton Keszthelyi-medencéjébe torkolló Zala-folyó és a hozzá kapcsolódó vízfolyás- és csatornahálózat összetett vízrendszert alkot. Ebben a vízrendszerben napjainkig számos idegenhonos faj jelenlétét bizonyították, például az amerikai eredetű cifrarákét is. Az őshonos rákfajokra nézve veszélyes a terjedése, írja a haltanitarsasag.hu.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A rákfaj első élő példányait a Balaton vízgyűjtőjén a Jamai-patakon létesített horgásztavon gyűjtötték 2013-ban. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a cifrarák mára hazánk leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált. A 2010-es évek második felétől kezdődően nagyon gyorsan terjedt, számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb a Keszthelyi-medencében és a Zala vízrendszerében is megjelenik.
2020. augusztusára a cifrarák már kimutatható volt gyenesdiási, keszthelyi és balatonberényi hajókikötő vizében is, valamint a Zala-torkolat és a 21T műtárgy közötti szakaszán.
A Balatonban, a Zalában és feltehetően a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben (KBVR) megjelenő, potenciálisan jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázat mellett jelentős hatással lehetnek az ökológiai állapotra. Számítani kell a cifrarák további terjedésére a Zala középső és felső szakaszain is.
A cifrarák megjelenése és terjedése a Balatonban és a Zalában is jelentős kockázatot jelent a kecskerák és a Zala felső vízgyűjtőjére szorult folyami rák állományaira is, mivel a rákpestist aktívan terjesztő fajként az itt található őshonos rákfajok állományait megfertőzheti a betegséggel.
