Alig több mint két tucat farkas él az országban

Szó sincs növekvő állományról.
Kapcsolódó cikkek

A Nyugat-Bükk hegyeiben jelenleg több, mint húsz farkas él, a Mátrában mintegy tíz példányt figyeltek meg a szakemberek. Mozgásukat, létszámukat, élőhelyüket az Egererdő Zrt. hivatásos vadászai és erdész szakemberei a mindennapi munkájuk során megfigyelik.

Kapcsolódó
Füzér lehet az első magyar farkasbarát falu
Feltételezhetően nagyobb falka élhet már a környéken.

Az utóbbi időben a Heves-Borsodi-dombságról is érkeztek jelzések a jelenlétükről, írta meg a heol.hu.

A farkas, a táplálék bőségétől függően, változó nagyságú territóriummal rendelkezik, ami öttől akár száz négyzetkilométerig terjedhet. Nagyon mozgékony, és a sötétben jól tájékozódik, így arra is képes, hogy egy éjszaka alatt a Bükkből átmegy a Mátrába

– közölte Vigh Ilona, kommunikációs és közjóléti vezető.

Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense szerint jelenleg a nemzeti park területén három, legfeljebb négy farkascsalád él.

Egy család hatalmas területet birtokol, oda idegen példányokat nem engednek be. Szlovákiából sem érkezik nyakló nélkül az utánpótlás, ha itt nem találnak maguknak területet, visszamennek

– mondta Bakó Botond, aki kiemelte, fontos tudni, a farkasok az embert nem tekintik zsákmánynak, rátámadni számukra egy felesleges veszélyhelyzet, és komoly energiaveszteséggel is jár nekik. Ennek ellenére a farkas nem fél az embertől, de elkerüli.

A farkas a települések határáig, közutak, autópályák környékére is elmerészkedik, lakott településre viszont szinte sosem megy be. Az ember közelsége itt a farkasnak életveszélyt jelenthet, és ekkor is felesleges energiapazarlás számára az esetleges menekülés.

Magyarországon jelenleg 25–30 farkas él. A lakosság által nekik tulajdonított, szarvasok, őzek, illetve haszonállatok elleni támadások mögött legtöbbször más ragadozók állnak. Az állatvédő egyesületek szerint a kóbor kutyák száma az országban százezer fölötti, s azok, főleg falkában, nagyon agresszívek lehetnek. Általában nem félnek az embertől, adott esetben veszélyesebbek a farkasnál. A hazánkban újratelepült, rohamosan szaporodó aranysakál is sok támadás okozója

– magyarázta Bakó Botond.

Ahol a farkasok tartósan jelen vannak, ott a kirándulók szemeit gyönyörködtetően dús az erdei aljnövényzet, a vadászattal ugyanis szétszórják a területről a zsákmányfajok népes, legelésző csapatait. A farkasok szelektív vadászata is hasznos. A sérült, beteg egyedeket könnyebb elejteniük, futtában képesek a szimatukkal azonosítani azokat. Ezzel gyakorlatilag állatorvosi feladatokat látnak el, minőségileg sokkal jobb lesz a vadászható vadállomány.

Kapcsolódó
Meg kell tanulni együtt élni a farkasokkal
Ahol emberek és nagyragadozók osztoznak egy adott területen, ott szinte mindig konfliktusok alakulnak ki.