Nagy csapás érte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó természeti értékeket: „az év legnagyobb tüze” épp a Turjánvidék Natura 2000 terület legértékesebb homoki élőhelyein tombolt, olvasható a szervezet honlapján.
A „Tatárszentgyörgy környéki tűz” 2022. augusztus 18-án a déli órákban keletkezett a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér száraz homoki tömbjén. Eredete egyelőre ismeretlen – katonai gyakorlatot ebben az időszakban itt nem tartottak.
A nagy erőkkel zajló oltás ellenére a tűz gyorsan terjedt a gyepeken, cserjésekben, erdőkben. Estére sikerült megfékezni, de másnap több helyen újragyulladt és a szél által segítve könyörtelenül kebelezte be a még megmaradt természetes területeket és azok élőlényeit. A tűz tombolásának végül csak az érkező eső tudott véget vetni. Összesen körülbelül 800 ha, zömében természetes élőhely esett áldozatul.
Szerencsére emberéletet vagy építményeket közvetlenül nem veszélyeztetett a tűz. Nem az aljnövényzet, gaz, bozótos égett – ahogy a híradásokban leggyakrabban szerepelt – , hanem természeti kincsek: nyarasok, borókások, pannon homoki gyepek: több száz védett növény-, gomba- és állatfaj otthona, egyben nemzeti örökségünk
– áll a közleményben.
A leégett terület viszonylag hamar kizöldül majd, de a gyepek fajösszetétele többé nem lesz a régi. Jobb esetben a boróka hosszú évtizedek múlva visszatér, de öreg nyarak visszatérése a mi életünkben még nem fog megtörténni, tették hozzá.
Az itt lévő állatok közül nagyon sokan nem élték túl. Gondoljunk ennek a területnek a kivételes ízeltlábú faunájára, tele röpképtelen és gyenge terjedőképességű fajokkal. A zöld gyíkra, aki ha szerencsés volt és megmaradt, a másnapi vadászata (már, ha lett volna mire) idején valamelyik ragadozó hamarosan összeszedte, mikor smaragdzöld megjelenésével a koromfeketében szaladt. A sort folytathatnánk a kisemlősök sorsával is
– írták.
Hozzátették, persze a Kárpát-medencében régen is előfordultak a mostanihoz hasonló tűzesetek, de a dimenziók nagyon megváltoztak azóta: míg akkor hatalmas, hasonló jellegű területekről települhetett vissza a gazdag élővilág, ma már ez a lőtéri rész egy menedék volt, és sokaknak nincs honnan visszajönni. A regenerációt pedig a klímaváltozás és az özönfajok térnyerése biztosan megnehezíti majd.
