Május 8-án jelképes eseményre került sor a Pesterzsébet határán lévő Újtelepi-parkerdőben. Szimbolikusan negyven facsemete elültetésével indult el a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság fenntarthatósági programja. Egyfajta „örökségerdőről” van szó: a negyven fácska a versenysorozat eddigi negyven évének állít emléket, hiszen először 1983-ban, Helsinkiben rendeztek szabadtéri vébét.
Az esemény jelentőségét növelte, hogy jelen volt a nemzetközi szövetség, a World Athletics vezérigazgatója, Jon Ridgeon is, aki beszédében hangsúlyozta a szervezet elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett.
Ez az erdőfelújítás nagyon fontos eleme a világbajnoksághoz kötődő fenntarthatósági folyamatnak.
A World Athletics 2020-ban dolgozta ki fenntarthatósági stratégiáját, melynek kulcseleme például a törekvés a karbonsemlegesség elérésére. De a fenntarthatóság része az is, hogy a helyi közösségek erősödjenek, melynek kiváló módja a számukra regenerációs és sportolási lehetőséget adó parkerdő megújítása.
A negyven fa elültetése csak a kezdet. A világbajnokság fenntarthatósági programja folytatódik, és ebben komoly partneri szerepet vállal a budapesti erdők kétharmadát kezelő Pilisi Parkerdő is.
Profikkal szeretünk együttműködni és természetes volt, hogy a Pilisi Parkerdő lesz a partnerünk a fenntarthatóság ügyében
– mondta Németh Balázs, a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
A szervezők nemcsak az atlétikai stadion egykor elhanyagolt, ipari területét újították meg, de a program részeként 2023 csemete elültetésével fognak megújítani egy erdőt Pest északi részén.
Itt hetven évvel ezelőtt még nem volt erdő. Ez a helyszín intenzíven használt hulladéklerakó volt egykor, ahová erdész elődeink erdőt telepítettek. Látható tehát, hogy milyen fontos szerepe van az erdőtelepítésnek a területek rekultivációjában
– hangsúlyozta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
Az erdőtelepítésnek köszönhetően a városi erdők összes előnyeit élvezhetik a helyi közösségek: az Újtelepi-parkerdő a sportolás és kirándulás mellett a klímavédelemben, a szénmegkötésben vagy a vízvisszatartásban is fontos szerepet játszik. Az egykor tájseb sikeres rekultivációját bizonyítja, hogy itt már mindennapos vendég a védett mocsári teknős vagy a szintén védett zöld levelibéka – az előbbiek sütkérezve hallgatták az avatóbeszédeket, míg az utóbbiak hangos koncerttel igyekeztek túlharsogni azokat.