A szegedi turuljáték szabályait Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester, alkotta meg és akkoriban népszerűsítő körútra indult az ország számos nagyvárosába a Magyar Torna Egylet (MTE) keretén belül, de sehol máshol nem vert gyökeret az országban csak a Tisza-parti fövenyen. Virágkorát az 1950-60-as években élte a játék, amelynek második szabálykönyvét Dr. Thékes László 1958-ban írta meg és történelmi okokból akkoriban röptenisznek keresztelték át a játékot.
Az 1970-es években már igazi strandjáték volt a turul, akkoriban legalább tizenöt pálya volt a döngölt ártéri homokban, mely kiváló talaj ehhez a sporthoz.
A turult két méter magas háló felett játszák és egy 5×10 méteres területen kell közvetlenül megütni a teniszlabdát egy speciális, fából készült korong alakú ütővel. Ezen a területen belül lehet pontot szerezni, ha a labda földet ér (ahogy a teniszben, asztaliteniszben). Mindig az adogat, aki az előző labdamenetet elveszítette. Egy játszma 6 pontig tart, melyet kettő különbséggel lehet megnyerni. A nők két, a férfiak három nyert szettig játszanak ma is.
A játék 1990-től újra reneszánszát éli, 1994-ben Budapesten, a Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián bemutatásra került ’turul game’ néven a játék. 1998 óta az SZTE Testnevelési és Sporttudományi Intézet testnevelés-rekreáció szakján évről évre oktatják a leendő sportszakembereket. 2004-ben a játék 100 éves évfordulójára Joó Gyöngyi szakoktató, a SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola testnevelő tanára leírta a játék történetét és legújabb versenyszabályait. Őt kérdeztük a játék jelenéről és jövőjéről.
1948-1978-ig nagy turul élet volt a Tisza-parton. Akkoriban a munkásság egyetlen szórakozása volt a Partfürdőn, a vállalati üdülők szomszédságában turulozni munka után. Ahhoz azonban, hogy országszerte ismert és űzött sportág legyen komoly pénzügyi háttér, támogatás, marketing kellene
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Joó Gyöngyi, aki sporttársaival együtt rendszeres szervezője a szegedi versenyeknek. Legutóbb a Dr. Thékes László Emlékversenyt rendezték meg a Mátyás téren, amelyre 33 nevezés érkezett, a következő versenyt pedig augusztus 6-án rendezik majd az Erzsébet Ligetben.
A szegedi turuljáték 120 éves születésnapja alkalmából, augusztus 6-án rendezzük meg immár a 15. alkalommal, a város bajnoka tiszteletére a Dr. Harsányi Géza Emlékversenyt. Minden évben vándorkupáért folyik a küzdelem több kategóriában az újszegedi Erzsébet Liget fái alatt. Több turulos generáció találkozik ilyenkor egymással. A szervezők ütőt biztosítanak a versenyen résztvevők számára. Így tartjuk mi életben városunk sportját, a 120 éves turuljátékot
– tette hozzá a testnevelő, aki arról is beszélt, hogy a játékot 2006-ig kétévente bemutatták a Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián Budapesten, 2006-ban pedig Finnországban is a Testnevelő Tanárok Európai Találkozóján. Szegeden a testnevelő tanárok képzésének a része, a turuljáték megismertetése, és ahol van rá eszköz és akarat, ott a NAT engedi, hogy mint alternatív sportjátékot, ezt is oktassák az iskolákban.
Jó magam számos szakmai konferencián is ismertettem már a játékot és reményeim szerint a most 120 éves évfordulóra elkészülő legújabb szabálykönyv új lendületet ad a sportágnak
– fogalmazott Joó Gyöngyi. A tuluros közösségnek egyébként van egy honlapja, www.turuljatek.hu néven és a Facebook-on működik egy turuljáték csoport is.
A turuljátékot 2023-ban sikerült a Települési Értéktárba felvetetni, reményeim szerint jövőre már a Megyei és Országos Értéktárba is bekerülhet, ezután pedig a Hungarikum Bizottság elé tárjuk. Ez lehetne a harmadik sport jellegű hungarikum Puskás Ferenc életútja és a magyar harci lovas íjászat mellett
– így a testnevelő, aki hozzátette, hogy a játékot a szegediek éltetik és életben tartják, szerencsére több egykori tanítványával is találkozik a szegedi versenyeken, de egy szélesebb összefogással akár az egész országba elterjedhetne ez a szegedikum.
