Furcsa ünnepek a narancsok harcától a tevebirkózásig

Ha furcsa ünnepekről van szó, mi, magyarok is ott vagyunk a „ranglistán”, elég, ha csak a húsvéti locsolkodást vagy a busójárást nézzük, bár számunkra ezekben semmi szokatlan nincsen. Azon viszont alaposan meglepődnénk, ha lisztes képű emberek törnének be a bankba vagy méretes péniszszobrokat cipelve rendeznének felvonulást. Máshol ezekben semmi különös nincsen, az évente megrendezett ünnepségek része. Lássuk a világ legfurcsább ünnepeit!

Lopburi Majom Fesztivál

A thaiföldi Lopburi város az 1980-as évek vége óta minden év novemberében óriási lakomákat rendez a körülöttük élő makákóknak. Ez részben vallási hagyomány, részben turistalátványosság. Rengeteg gyümölcsöt és zöldséget ajánlanak fel a helyi lakosok a majmoknak, hálájuk jeléül azért, mert sok turistát vonzanak hozzájuk. 2-3000 makákó gyűlik össze ilyenkor a templom körül.

Az ünnep eredete egy legendához fűződik, mely szerint Ráma Lopburi ősi városát barátjának, Hanumánnak, a majmok királyának segítségével alapította meg. Lopburi lakói a makákókat Hanumán leszármazottainak tartják, ezért ezt az ünnepet az ő tiszteletére rendezik meg.

San Antolin libafesztivál

A baszk halászfaluban, Lekeitioban a San Antolin fesztivál 9 napig tart. Fő látványossága a libalefejezés. Az 1666 óta létező fesztiválnak ez egy elég morbid eleme: a liba a város kikötője felett lóg egy kötélen, a versenyzőknek hajóval oda kell evezni és miközben kétoldalról a libát rángatják, meg kell próbálni az állat fejét eltávolítani. Régen élő libát használtak ehhez, most már szerencsére halottat, bár így is elég horrorisztikus a játék.

La Tomatina

Spanyolországban, Bunyol városában minden év augusztus utolsó szerdáján egy hatalmas paradicsomcsatát rendeznek, ez a La Tomatina. 1945-ben kezdődött, amikor egy teljesen más fesztiválon fellöktek egy résztvevőt, aki ezen annyira feldühödött, hogy nagy vita kerekedett, végül egy ott lévő zöldségesstandról elkezdték dobálni egymást paradicsommal. Következő évben már maguknak hoztak dobálnivaló paradicsomot és aztán minden évben megrendezték a saját kis paradicsomcsatájukat, melynek általában a rendőrség vetett véget.

Az 50-es években már be is tiltották az egészet, de az embereket ez nem hatotta meg túlzottan, dobálóztak így is. 1957-ben újra betiltották, erre egy képletes temetést rendeztek, körbevittek a városban egy koporsóban egy paradicsomot. Ezen végül megesett a szíve a hatóságnak és újra engedélyezték a harcot, azóta minden évben megtarthatják.

A dobálózás 1 órán át tart, utána vízágyúval kell lemosni a főteret, hogy fel tudják takarítani a sok paradicsomot. Becslés szerint 145 000 kilogramm paradicsomot dobnak el egy óra alatt.

Narancsok harca

Az ételdobálásból Olaszország sem marad ki, Ivreában 3 napos fesztivál keretében naranccsal hajigálják egymást az emberek. Feltehetőleg onnan ered, hogy egy 12-13. századi zsarnok uralkodó ellen fellázadt a város és megölték. Erre emlékezve a résztvevők kilenc gyalogos csapatot alkotva „legyőzik” a lovaskocsin harcoló uralkodói katonákat. A narancsok jelképezik a régi fegyvereket és az ellenfélre dobált köveket. Érdekesség, hogy eredetileg babot, majd almát használtak, aztán a 19. században áttértek a narancsra. Ebben az a furcsa, hogy a város Itália északi részén fekszik, ahol nem terem narancs, így több tonnányi narancsot szállíttatnak Szicíliából oda direkt erre a célra.

Takanakuy

A takanakuy quechuául azt jelenti, hogy megütni egymást. És ez ki is fejezi az ünnep lényegét, ami ráadásul a karácsony Peru egyik tartományában. Az egy hetes ünnepen a tánc és éneklés mellett van egy kis ökölharc is, ami a családok, szomszédok, ismerősök közötti viták rendezésére ad lehetőséget. Van, aki csupán a férfiasságát akarja mutatni a harcban, de olykor nők és gyerekek is beszállnak a küzdelembe. A helyi közösségekben egy harc nyertese rendkívüli tiszteletet érdemel ki és a vita gyakorlatilag jogi szinten dől el a bunyó végeredményével. A meccs kiütéssel vagy a bíró közbeavatkozásával végződik, aki a szurkoló családtagok és tömeg kezelésére sokszor ostort is hord magánál. Bár ütik-verik egymást, ez mégis egy vidám mulatságnak számít Peruban.

Tevebirkózás

Törökországban, Selcukban az új évet hosszú rendezvénysorozattal ünneplik, ami Peruhoz hasonlóan itt is harci eseményeket is magában foglal. Ám itt nem emberek harcolnak egymással, hanem tevék. Előtte egész évben edzik a tevéket, hogy minél jobb eredményt érjenek el. A tevebirkózásnak több mint 2400 éves hagyománya van Törökországban, a hím ellenfeleket ilyenkor teljes harci díszbe öltöztetik, még egy nőstény tevét is hoznak, hogy egészen biztosan mindent beleadjanak a „fiúk”. Természetesen, fogadni is lehet rájuk, így szép csapat gyűlik össze körülöttük, akik egyiknek vagy másiknak drukkol.

Ördögugrás

Az úrnapja Spanyolországban fontos keresztény ünnep. Burgos tartomány egy városkájában, Castrillo de Murciaban egy hetes fesztivállal ünneplik, melynek egyik fontos eleme az ördögugrás. 1620 óta minden júniusban fogják az egy éven belül született csecsemőket, matracokra rakják őket a felvonulás útvonalán, majd sárga-piros jelmezbe bújt férfiak átugranak rajtuk, akik az ördögöt hivatottak jelképezni. Ezzel a hagyomány szerint az eredendő bűntől megtisztítják őket.

Kanamara macuri

A Kanamara macuri, vagyis a Péniszfesztivál körülbelül 1977-től kezdve a Kavaszakiban található Kanajama-szentélyben, tavasszal kerül megrendezésre. Alapvetően ez egy termékenységi ünnep, miközben felhívják az emberek figyelmét a biztonságos szexualitás fontosságára, a nemi betegségek elkerülésére. Emellett a családi kapcsolatokat, gyermekáldást és az üzleti jólétet, sikereket ünneplik. A rendezvényen hatalmas hímvesszőt imitáló szobrokat visznek az utcákon, karaoke versenyt rendeznek, de találkozhatunk különböző pénisz alakú árucikkekkel, például nyalókákkal, cukorkákkal, vázákkal, faragott zöldségekkel és gyertyákkal, vagy épp nyomtatott pólókkal, textíliákkal és akár hímtagnak beöltözött emberekkel is. A rendezvényt a jótékonykodással is összefűzik: a nemi betegségeket vizsgáló, főleg HIV és AIDS kutató szervezetek számára gyűjtenek tárgyi és pénzadományokat, vagy felajánlják a bevétel egy részét számukra.

Lisztemberek ünnepe

A spanyol Consta Blanca-i Ibi városban több mint 200 éve minden december 28-án lisztesbödönt ragadnak a helyiek. Az Els Enfarinats, vagyis a Lisztemberek ünnepe napján vicces ruhákba öltöznek az emberek és „puccsot” hajtanak végre a város vezetése ellen, fogságba ejtik a polgármestert és átveszik a város vezetését. Eközben az „ellenállókat” liszttel szórják be és tojással dobálják meg. A „puccs” során lefoglalnak mindent, a helyi bankot, üzleteket, bírságot vetnek ki tulajdonosokra, miközben humoros beszédeket tartanak városszerte. A beszedett „bírságot” jótékony célra fordítják, például idősek otthonának adományozzák.

Kapcsolódó

Szekérrobbantás és fazékdobálás - húsvéti szokások a nagyvilágból

Van, ahol a harang hozza a tojásokat a nyuszi helyett.