Mindenki másképp ünnepel. Ha Magyarországra jönnek külföldiek, elképednek a locsolkodás hagyományán, de számunkra is bőven tudnak meglepetéseket okozni a szomszédos vagy messzebbi országok húsvéti szokásai. Lássuk, hogyan ünnepelik a húsvétot a nagyvilágban!
Franciaország
A franciaországi szokások hasonlóak a hazaiakhoz, de azért vannak eltérőek is.
A francia gyerekek például nem a húsvéti nyuszitól kapják az ajándékokat, hanem a harangoktól. Katolikus tanítások szerint nagycsütörtök és a húsvéti virrasztás között elnémulnak a harangok. Ebből alakult ki az a legenda, hogy a harangok azért nem hallatszanak, mert szárnyakat növesztettek, és elrepültek Rómába, hogy ott a pápa megáldja őket. Húsvét napján pedig visszatérnek és tojást, csokit és ajándékokat hoznak a gyerekeknek – melyeket a kertben elrejtve kell megkeresniük.
Haux városában húsvét hétfőnként több mint 5000 tojásból készítenek egy óriási rántottát és 1000 embert látnak vendégül ebédre a város főterén. A tojások száma évről-évre nő.
Hagyományos süteményük az elzászi cukros bárány, amelyet egy üreges formában készítenek kelt tésztából.
Oroszország
Oroszországban húsvét reggelén tojástörő versenyt rendeznek. Az ellenfelek egy-egy főtt tojást vesznek a kezükbe, és összeütik őket, először a hegyesebb, majd a tompább végével. Akinek a tojása berepedt, az kiesik a versenyből, a másik a következő emberrel mérkőzik meg, s ez így megy az utolsó tojásig.
A húsvét náluk egyidejűleg a temetőlátogatás napja is. Tömegek lepik el a temetőket, s a sírokat telerakják étellel-itallal, kaláccsal, cukorkával, tojással, aminek egy részét ott helyben, sokszor a sírokon ülve elfogyasztják. Megemlékeznek az elhunytról, isznak az emlékére (ilyenkor nem szabad koccintani), s a halott részére is töltenek egy kis pohár vodkát, amire egy szelet barna kenyeret helyeznek.
Olaszország
Firenzében húsvét vasárnap rendezik meg a Scoppio del Carro, húsvéti tűzijátékot, ami gyakorlatilag arra hasonlít, mintha felrobbantanának egy szekeret. Az ünnep hagyománya a 12. századig nyúlik vissza. A szekér, a “Brindellone” felrobbantása Pazzino de’Pazzi firenzei hős tetteinek állít emléket, aki az első keresztes hadjárat alatt, 1099 júliusában elsőként mászta meg Jeruzsálem falait. Parancsnoka két kovakődarabbal jutalmazta meg, ezeket később arra használták, hogy a nagyhét alatt minden évben szent tüzet szítsanak velük. A rituális tüzet végigvontatták az egész városon, hogy mindenki láthassa. Azóta húsvét vasárnaponként ünnepi felvonulás kíséri a magas és nehéz, négy ökör által húzott faszekeret Firenze nyugati részéből a Piazza del Duomóig. A szent tüzet még mindig kovakővel szítják fel, majd átviszik a dómhoz. Délelőtt a mise alatt a pap a szent láng segítségével gyújtja meg a “Colombina” galambformájú rakétát, mely egy kötélpályán megy végig a főoltártól a kint álló szekérig, és meggyújtja a petárdákat. Ha mindez simán zajlik, akkor a hagyomány szerint jó lesz az az évi termés.
Csehország, Szlovákia
Míg a magyar lányok a vödör víztől maradnak szépek, addig a csehek és szlovákok a veréstől. A férfiak húsvétkor szépen díszített fűzfaággal próbálják a nőket megostorozni. A hagyomány szerint a finom suhintás jót tesz a nők egészségének és szépségének.
Pápua Új-Guinea
A húsvéti fákat a templomok előtt dohánnyal és cigarettával díszítik fel, majd a mise után szétosztják őket.
Görögország
Nálunk is a piros tojás a hagyományos, de már mindenféle színre festjük őket. Görögországban viszont csak piros tojással találkozhatunk, mely Krisztus vérét szimbolizálja.
Korfu szigetén az ott lakók agyag fazekakat, edényeket hajigálnak ki a házuk ablakain. A szokás a tavasz kezdetét szimbolizálja, és az új terményt, amit majd az új edényekbe gyűjtenek be.
Bulgária
A régi hagyományok szerint a húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik, közben az egészségükért imádkoznak. Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is. Az első piros tojással a gyerek arcát bedörzsölik, hogy minél egészségesebbek legyenek. Egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy ezáltal megvédjék a termést a jégesőtől.
Wales
A walesi húsvéti népszokások egyike Jézus fekvőhelyének elkészítése volt. A családok nádat gyűjtöttek a folyó- és tópartokon, amelyből emberi alakot is formáztak, majd keresztre fektettek, és egy csendes mezőre vitték – békében nyugodni. Régen a walesiek mezítláb mentek a templomba húsvétkor, hogy a Krisztus testét befogadó földet ne zavarják meg.
Svájc
Svájcban húsvétkor a vizet is ünneplik: ilyenkor az emberek még a szökőkutakat is tojásokkal, színes papírszalagokkal és illatos virágokkal díszítik.
Norvégia
Norvégiában a bűnügyekre koncentrálnak húsvétkor. Az ünnep előtt szinte elárasztják a könyvesboltokat az ilyen jellegű regények, és ebben az időszakban szinte csak ilyen műsorok és filmek mennek a tévében. A hagyomány állítólag 1923-ban, húsvét tájékán kezdődött, amikor egy könyvkiadó az újságok címlapján népszerűsítette új bűnügyi regényét. A hirdetésüket viszont hírnek gondolták az emberek, ezért hatalmas figyelmet kapott. Így született meg ez a hagyomány.
Szíria
Damaszkuszban szokás az, hogy a hívők húsvétkor felekezeti hovatartozás nélkül hét templomba ellátogatva imát mondanak, majd a templomokból kijövet cserkészlányok kis szentképeket osztogatnak, melyeket a kabátjukra tűznek. Cél, hogy 7 szentképet összegyűjtsenek.
