Mozaik

Szöcskeegeret csapdáznak a borsodi biológusok

Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Az önkéntesek élvefogó csapdákat ásnak le a földbe.

Idén is számba veszik a kis testű emlősöket – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Kezdetét vette a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) őszi kutatóhete a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, a (Lendület Evolutionary Ecology Research Group) MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport szakemberei, valamint a leglelkesebb, önkéntes biológus élvefogó csapdákat ásnak le naplemente idején a védett területen.

Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület / Cserkész Tamás

A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földön. Kolozsvár környékén, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségben.

A két populáció alfaj-szinten különbözik egymástól, genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak. Eltérő nevüket is ennek köszönhetik. Hazánkban ma már csak Borsodban él a magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona), míg Kolozsvár térségében az erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).

A szöcskeegér nem igazi egér, csak távoli rokonságban van az egerekkel. Az aprócska emlős rengeteg rovart fogyaszt és szelíden viselkedik. A valódi egerekkel ellentétben nem túl szapora, évente csupán egyszer vannak kölykei.

Kapcsolódó
Előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere
Lezárultak az idei szöcskeegért felmérések és minden eddigi rekord megdőlt.
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a Sokszínű vidékes találatokat
Olvasói sztorik