Mozaik

Szöcskeegeret csapdáznak a borsodi biológusok

Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület
Az önkéntesek élvefogó csapdákat ásnak le a földbe.

Idén is számba veszik a kis testű emlősöket – írta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Kezdetét vette a magyar szöcskeegér (Sicista trizona) őszi kutatóhete a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, a (Lendület Evolutionary Ecology Research Group) MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport szakemberei, valamint a leglelkesebb, önkéntes biológus élvefogó csapdákat ásnak le naplemente idején a védett területen.

Facebook / Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület / Cserkész Tamás

A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földön. Kolozsvár környékén, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségben.

A két populáció alfaj-szinten különbözik egymástól, genetikailag és rendszertanilag sem teljesen azonosak. Eltérő nevüket is ennek köszönhetik. Hazánkban ma már csak Borsodban él a magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona), míg Kolozsvár térségében az erdélyi szöcskeegér (S. trizona transylvanica).

A szöcskeegér nem igazi egér, csak távoli rokonságban van az egerekkel. Az aprócska emlős rengeteg rovart fogyaszt és szelíden viselkedik. A valódi egerekkel ellentétben nem túl szapora, évente csupán egyszer vannak kölykei.

Kapcsolódó
Előkerült minden idők legkövérebb magyar szöcskeegere
Lezárultak az idei szöcskeegért felmérések és minden eddigi rekord megdőlt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik