Magyar kutatók fejtették meg az aranysakál terjeszkedésének titkát

Különös megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését – írta a Magyar Vadász.

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében, ezt az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével sikerült megállapítani a kutatóknak. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértésében segíthet, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta gyorsan szaporodik hazánkban. Térhódítását alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette.

A ragadozó sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka szociális kapcsolatrendszerében keresendő.

Az aranysakál csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt segítőként az előző évi nőstény fiatalok is a kölykök rendelkezésére állnak. Ezért a sakálkölykök felnevelése sokkal hatékonyabb, mint például a róka esetében.

A Soproni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az SMP Solutions Zrt. szakértői 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezték, az állatok által bejárt útvonalak alapján. Az adatok azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és ezt követően a magára maradt hím közelében maradt.

Az eredmények elemzésében Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója, Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, Pölös Máté, az SMP Solutions Zrt. szakértője, Schally Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense vett részt.

Kapcsolódó

Aggasztó gyorsasággal terjed az országban a titokzatos aranysakál

A borjak, gidák, apróvadfajok, háziállatok is veszélyben lehetnek a ragadozó előfordulási helyein.