Ez lenne a megoldás a varjak távoltartására

Szekszárdon legalább 50 fészket távolítottak el a napokban, de ez aligha bizonyul tartósnak.

Szekszárdon az önkormányzat megbízásából eltávolították a vetési varjak fészkeit a lakótelepek környékéről. A vetési varjak fészkeinek leszedése napokon át tartott, és legalább ötvenet sikerült eltávolítaniuk a szakembereknek. A szakértő viszont azt mondja, ettől függetlenül valószínűleg újra megjelennek majd a madarak a város más részein, írja a teol.hu.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője emlékeztetett, Dombóváron – és az ország más településein is – hasonló történt néhány éve. Akkor a Tolna vármegyei városban egy-egy nagy telepből legalább négy-öt létesült városszerte és a varjak az eredeti helyre is visszatértek a fészkeik eltávolítását követően. Tavaly már 164 fészekkel.

Dombóváron megfigyelhető egy olyan tendencia is, amely szerint a madarak kolónia szerű csapatokban, a település más részeit „foglalták el”.

A varjak tehát nem valószínű, hogy ezt követően eltűnnek Szekszárdról. Sokkal valószínűbb, hogy az eddiginél sokkal nagyobb területen szétszóródva építik majd újjá a fészkeiket. Ráadásul, abban az esetben, ha a fészkeket úgy vágják le a fákról, egyrészt a fáknak nem jó, másrészt a vágáslapból a következő tavaszra kinövő sarjágak tökéletes fészekhelyet jelentenek a visszatérő varjaknak.

A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy a varjak természetes élettereit gyakorlatilag elpusztítja a civilizáció. A csökkenő számú erdős terület következményeként a varjak nem tudnak mást tenni, mint egyszerűen olyan helyeken keresnek menedéket, ahol még vannak fák, és bőséges táplálék is a közelben.

Orbán Zoltán azt mondja, létezik egy, az MME kutatói által kidolgozott elvi megoldás a településekre beköltözött vetési varjak kivezetésére, vagyis elméletben van megoldás a varjak távoltartására, de gyakorlatban azt még idehaza senki nem próbálta ki.

Elmondta, az érintett önkormányzatoknak ki kellene jelölniük egy, a lakott területtől távolabb eső erdősávot. Oda kellene kihordani a település zöldfelületeinek gondozása közben nagy számban keletkező, a varjak számára „aranyat érő” kisujjnyi-mutatóujjnyi vastagságú, 40-60 centiméter hosszú fészeképítő gallyakat akár éveken át.

Emellett a téli időszakban úgynevezett „rostalja” magtörmelékkel akár etetni is lehetne a varjakat, hogy oda szokjanak. Ezt követően – különösen ha néhány varjú már az új, számukra kijelölt területen kezdett el fészket rakni – lehetne folyamatos munkával eltávolítani a belvárosi részekről a nem kívánt fészkeket annak reményében, hogy a madarak a már megismert, nem zavart területre költöznek át.

Orbán Zoltán azt mondja, ez a módszer működőképes lehet a varjak távol-tartására, mert

a mostani helyzet, hogy sem a lakott területen, sem az agrártájban nincs megtűrve, nincs helye, azaz egyesek szerint teljes egészében el kellene tűnni egy fajnak, nyilván nem lehet reális forgatókönyv.

Kapcsolódó
Kemény harcot vívnak egymással a verekedő vetési varjak
A lakosság körében egyre népszerűtlenebbek, mert csapatokba verődve gyakori vendégek a településeken.