Mozaik

Cáfolják, hogy viperák jelentek meg a Mátrában

Mátra Múzeum Gyöngyös / Facebook
Mátra Múzeum Gyöngyös / Facebook

A napokban több hírportálon és Facebook-csoportban felröppent a hír, hogy a Mátrában néhány ponton, köztük a Sás-tó környékén is viperát láttak, illetve kutyák pusztultak el viperamarás következtében, de Babocsay Gergely az MTM Mátra Múzeumának főmuzeológusa a Facebookon kijelentette, hogy a Mátrában nincs és nem is volt vipera.

Mint írta, Magyarországon két viperafaj él: a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) valamint a keresztes vipera (Vipera berus). A rákosi vipera csak a Duna-Tisza közén a Kiskunságban, valamint a Kisalföldön, a Hanságban, síkvidéken fordul elő. Szigorúan őrzött élőhelyeiket szinte soha nem látogatják kirándulók. Mérge nem túl erős (bár veszélyesebb, mint egy méhszúrás), marása életveszélyt sem embernél, sem kutyánál általában nem okoz, de orvosi megfigyelést igényel. Ettől a fajtól marást csak a velük foglalkozó kutatók szoktak néha elszenvedni.

A keresztes vipera elterjedése is szigetszerű hazánkban: Somogyban és Zalában, a Tiszaháton, a Beregben, valamint a Zemplénben lehet vele találkozni. Az ország más tájain, így a Mátrában sem fordul elő. Mérge azonban erős, nagyon ritka, szerencsétlen esetekben életveszélyes állapotot idézhet elő.

Babocsay Gergely emlékeztetett, Magyarországon sok-sok évtizede egy halálos marás történt, de az illető tapasztalt kígyószakértő volt, akinek kígyómarásokkal kapcsolatos kórtörténete hozzájárulhatott a szerencsétlen kimenetelhez. A marásért ő volt a hibás, megfogta a kígyót.

Természetesen időről időre felbukkan egy-egy hír, amely szerint valaki viperát látott olyan tájunkon is, ahol nem él vipera. Az ilyen igaznak vélt megfigyelések alkalmával még soha nem készül hitelt érdemlő fénykép, a helyszínen pedig sem előtte, sem utána többé nem lát senki viperát, és a hírhozó is csendben eláll az állítása bizonygatásától. Ne feledjük, ebben a témában is akadnak trollok, akik hamis lelőhellyel posztolnak az internetről leszedett vagy máshol készült képet. Ezeket a szakértők igen gyorsan meg szokták cáfolni, a trollok természetesen nem is állnak személyesen az állításuk mellé

– magyarázta.

Úgy folytatta, a közösségi oldalakon viszont kirándulók rendszeresen posztolnak képeket viperákról onnan, ahol azok valóban élnek: a Zemplénből, a Kárpátokból, más európai országokból. Mint fogalmazott, a Mátra frekventált kirándulóhely, ha élne itt akárcsak egy apró, eldugott kis populáció is, arról már láttak volna képet, ami alapján meg is lehetne a kígyókat találni.

„Utolsó érvként még fel szokták vetni, hogy lehet, hogy valaki elengedett egyet, mi több, betelepített jó néhányat. Kérdés, hogy miért tett volna bárki is ilyet, másrészt nem olyan könnyű ilyen állatokat betelepíteni. Ha lennének is elengedett példányok, azok túlélési esélye szinte a nullával egyenlő. Nem ismerik a helyet, a ragadozók pillanat alatt megennék őket, vagy télen egyszerűen megfagynának, mert nem tudnák, hol kellene átvészelniük a fagyos hónapokat. Nincs ok tehát az aggodalomra: a Mátrában nem él vipera” – jelezte.

A Mátrában azonban él 4 másik kígyófaj: az igen gyakori és másfél méteresre is megnövő erdei sikló (Zamenis longissimus), a ritkábban látható, és néha valóban a viperákra emlékeztető küllemű rézsikló (Coronella austriaca), valamint két vízi sikló, a vízisikló (Natrix natrix) és a kockás sikló (Natrix tessellata). Az utóbbi kettő a Gyöngyös körüli, vagy éppen a Gyöngyösön átfolyó vizekben is előfordul. Mind a négy sikló ártalmatlan, emberre, háziállatra (hacsak valaki nem tart egereket) nézve teljesen veszélytelen.

Kapcsolódó
Politikai nyomás miatt változtatták meg egy állat magyar nevét
Azóta újra átnevezték, de így sem helyes a megnevezése.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik