2024. március 29-én egy halritkaságról szóló hír érkezett a Magyar Haltani Társaság virtuális postaládájába.
A társaság most közzétett beszámolója szerint a levélben Balogh Gábor arról számolt be, hogy a még csak 7 éves, de horgászengedéllyel rendelkező Olivér fia az előző napon egy pisztrángfélét fogott a Rába egyházashollósi szakaszán.
A hírhez fényképet is mellékelt, amelyről egyértelműen megállapítható volt, hogy a fogott hal egy méretes pataki szajbling (Salvelinus fontinalis).
A ritkaságot néhány fénykép készítése után gyorsan visszaengedték a folyóba.
A Magyar Haltani Társaság tájékoztatása szerint faunisztikai szempontból az adat nagyon értékes, mert a Rábából eddig még nem igazolták ennek a halfajnak az előfordulását.
A pataki szajbling
A Pecaverzum korábbi cikke szerint a pataki szajbling teste megnyúlt, hengeres, oldalról kissé lapított. Feje a testhez és a többi pisztrángfélénkhez képest nagy. Csúcsba nyíló szája nagy, szájhasítéka jóval a szem vonala mögé ér. A hátúszóját 9-10, anális úszóját 7-10 osztott sugár merevíti. Farokúszójának szegélye enyhén homorú. Pikkelyei kicsik, számok az oldalvonalon 200-230. Testszíne a háton sötétzöld, sárgás színű hullámos erezettel. Az oldala világos olajzöld, elszórt sárgásfehér és narancsvörös foltokkal, a has sárgás vagy piszkosfehér. A narancsvörös foltokat halvány kék udvar szegélyezheti. A páros úszók és az anális úszó szegélye – különösen a nászidőszakban – hófehér. A hátúszót hullámos, szabálytalan fekete sávok díszítik. A fiatalok oldalán nagy, haránt irányú foltok vannak, melyek idősebb korra eltűnnek. Az őshazájában eddig fogott legnagyobb példány 66 cm hosszú és 6,57 kilogramm tömegű volt.
Egy hónapja számoltunk be róla, hogy a Sebes-Körösben fogtak fura szerzetet, a Holt-Tiszából pedig egy trópusokon élő hal került elő.
