Kihalás szélén álló teknősfajt találtak a tatabányai Csónakázó-tóban

Számos idegenhonos teknőst fogtak be szakemberek az elmúlt időszakban a tatabányai Csónakázó-tóból, köztük egy olyat is, amiből már alig él valamennyi a vadonban a világon, de egyáltalán nem Magyarországra való, írja honlapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Mint közleményükben fogalmaznak, ezek az állatok nem tehetnek róla, hogy eredeti élőhelyükön befogták őket, vagy már eleve egy teknősfarmon születtek, majd a kereskedelem révén hazánkba kerültek. Itthon megvásárolták és új otthonba kerültek, ahol egy idő után unalmassá váltak és kidobták őket. Olyan vízben találták magukat, ahol egy őshonos teknősfaj is előfordul, de a túlélés érdekében küzdeniük kell az életben maradásért, ha máshogy nem megy, hát ki kell szorítani azt onnan. Arról sem tudnak, hogy milyen betegségeket hordoznak, mely bennük csak lappang, de másokat megfertőzve azok pusztulását okozhatja.

A háziállat kereskedelem – így a teknősöké is – nagy üzlet. Sokan szeretnének valami „természetet” csempészni az otthonukba. Erre komoly üzletág épül. Milliós nagyságrendben és széles választékban kínálják a színes, érdekes, aranyos és akkor még többnyire kis termetű állatokat. Haza véve azonban – különösen a jó minőségű és nagy mennyiségű tápnak köszönhetően – gyorsan növekednek és hamarosan túl kicsi lesz eddigi otthonuk. Megfelelő tartásukhoz szükséges berendezések (akvárium, fénycsövek, stb.) ára így már jóval százezer feletti összegbe kerül, ráadásul addigra kiderül, hogy takarítani is kell utána, meg már nem is érdekes annyira

– sorolják a cikkben.

A DINPI szerint az emberek többsége jó ötletnek tartja, hogy megunt állatát ilyenkor kiviszi a közeli tóba és beleengedi, hogy „itt majd biztosan jó lesz neki”. Ekkor azonban versengés alakul ki a hazánkban őshonos, védett mocsári teknős és az idegen jövevények között, melyből rendszerint az agresszívabb fellépésű utóbbiak kerülnek ki győztesen. Ráadásul hordozhatnak olyan betegségeket is, melyekre ők már immunisak, viszont a mocsári teknős elpusztul tőle.

Egyetlen őshonos hazai teknősfajunk védelmének érdekében ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Száz-völgy Természetvédelmi Egyesülettel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, valamint lelkes önkéntesekkel együttműködve megpróbálják kifogni a tatabányai Csónakázó-tóból az ott elszaporodott idegenhonos teknősöket. 

Az elmúlt egy hétben számos teknőst sikerült befogni. Külön érdekesség, hogy az elterjedt vörösfülű és sárgafülű ékszerteknős – és ezek melanisztikus (sötét) változata – mellett számos más faj is előkerült. Többségük Észak-Amerikából származik: hieroglifás teknős, mississippi tarajosteknős, Nelson-ékszerteknős.

A kínai csíkosteknős természetes elterjedési területe egy keskeny, tengerparthoz közeli sávban Sanghajtól Vietnám középső részéig ér. Mivel állománya az utóbbi évtizedekben az intenzív gyűjtés (kereskedelem és „konyha”), valamint élőhelyeinek gyors eltűnése miatt drasztikusan csökkent, a kipusztulással veszélyeztetett fajok közé sorolják.

Azt tanácsolják, a megunt teknős inkább próbáljuk meg elajándékozni olyan gazdának, aki megfelelően tudja tartani, vagy kérdezzük meg a kereskedőt, hogy visszaveszi-e, esetleg vigyük el az állatkertbe. A legjobb persze az lenne, ha már vásárlás előtt felelősen átgondolnánk, hogy milyen kötelezettségeket jelent egy ilyen hosszú életű (30-40 év!) állatnak a tartása, zárják a közleményt.

Kapcsolódó

Magyarországon nem őshonos teknős sétált be egy szekszárdi kertbe

Valakitől elszökhetett.