Vészesen fogyatkoznak a fecskék – írta a Magyar Szó.
Hazánkban évek óta egyre szembetűnőbb a fecskék megfogyatkozása. Húsz év alatt a hazai fecskeállomány mindössze a felére zsugorodott, erről a Sokszínű vidék is írt már korábban.
Gergely József írásából kiderül, hogy hasonló, drámai folyamat zajlik Szerbiában is, ahol az ezredforduló óta a Tisza teljes hossza mentén költő partifecske párok száma a harmincezerről alig néhány ezer párra zsugorodott. Vajdaságban az elmúlt húsz év alatt a Zenta és Ada között a Tisza-kanyarban (Sárgapart), a meredek folyóparti löszfalban a partifecske telep néhány száz párra apadt.
Nem csak a Kárpát-medencében és nem csak a partifecskék száma csökken riasztó mértékben. Európa nagy részén visszaesett a fecskék, különösen az emberi településekhez kötődő épületeken költő molnárfecskék és füsti fecskék száma. Magyarországi felmérések szerint az ezredforduló óta felgyorsult a fecskefogyás. A molnárfecskék kétharmada, a füsti fecskéknek mintegy a fele, a partifecskéknek pedig egyharmada veszett oda.
Miért tűntek el a fecskék?
A Kárpát-medencében néhány szigorúan védett, korlátozottan látogatható, szigorúan védett természetvédelmi területet kivéve, nincs egy talpalatnyi föld, amelyet ne alakított volna át valamilyen emberi tevékenység, mezőgazdaság, ipar, közlekedés, a települések terjeszkedése. A természetben élő fajok jelentős része képtelen alkalmazkodni az új helyzethez, nagy részük menthetetlenül kipusztul.
A szélsőséges időjárási viszonyok megtizedelik a környezeti változásokra érzékeny fajok állományát. A fecskék szemszögéből nézve kisebbfajta katasztrófával ért fel a forró nyári kánikulát szeptember közepén hirtelen követő hidegfront. Több mint húsz fokot visszaesett a hőmérséklet, napokon át hideg esőben dideregtek az éppen vonulásban lévő fecskecsapatok.
Amikor drasztikusan csökkent a levegő hőmérséklete, a rovarok nem repültek, a fecskék napokon át éheztek. Különösen az idei második költésből származó fiatal fecskék viselték rosszul az esős időt. Rengeteg fecske pusztult el, mielőtt még útra kelhettek volna Afrikába.
Az ember is hozzájárul a negatív folyamathoz. Vidéken gyakorlatilag összeomlott a háztáji állattartás, ráadásul sok helyen nem kedvelik ezeket a madarak: a fészkeiket leverik, vagy tüskés ágakkal, kiaggatott nejlonzacskókkal akadályozzák, hogy az ereszek alá (füsti fecske), a tömbházak teraszának oltalmában (molnárfecske) fészket építhessenek.
Szúnyoginvázió
Az éghajlat melegedésével a Kárpát-medencében számos új invazív rovarfaj bukkant fel, köztük a trópusi betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog, valamint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog számára. Szerbiában szeptember közepéig 43 személynél mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, amely súlyosabb esetekben az embernél agyhártyagyulladást okoz.
Az emberre veszélyes betegségeket terjesztő szúnyogok és a klímaváltozás hatására érkező újabbnál újabb kártevő rovarfajok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van a fecskéknek és a denevéreknek, melyek naponta ezrével fogyasztják a repülő rovarokat.
