A közelmúltban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központi épületének erkélyén Pécsett egy termetes lepkére lettek figyelmesek az ott dolgozók. Ahogy akkor a Sokszínű vidék írta, a szokatlan vendég egy halálfejes lepke (Acherontia atropos) volt. A hatalmas rovar a nappali órákat az épület falán, a gerendák alatt töltötte.
A napokban a Balatontól délre, Ságvár mellett találkoztak egy “gyanús” hernyóval. Az éles szemű ökológus hamar beazonosította a rovart.
Halálfejes lepke hernyója. A kifejlett lepke testtömege majdnem kétszer annyi, mint a legkisebb magyarországi madáré. Egyébként a Bújó-lik mellett volt a hernyó. Ez az üreg számomra különösen érdekes, hiszen még sosem láttam ehhez hasonlót. Nem is tudtam, hogy létezik ilyen. Ez egy löszbe vájt alagút, ami valamikor a 19. században készülhetett, de pontos eredete a múlt homályába vész
– fogalmazott Erdős László ökológus, aki fotóval is szolgált felfedezéséről a Sokszínű vidéknek.
Titokzatos alagút
Legendás történetek fűződnek a löszfalba vájt alagúthoz. Az ng.24.hu szerint a Bújó-lik eredete 1800 és 1832 közé tehető, és egy református lelkészhez köthető. A történet szerint a hegy túloldalán volt az akkori lelkész szőlője, és az ő elméjében született meg az alagút fúrásának ötlete. Egyik évben gazdagon termett a szőlő, lett bor bőven, s a hegy két oldalára kitettek egy-egy jókora hordót teli borral, és aki arra járt és dolgozott az ásáson, az ihatott belőle. Egyesek szerint hajdan a Bújó-lik olyan magas volt, hogy lovas kocsival is közlekedtek rajta, de napjainkban már feltöltődött.
Óriás lepke
A halálfejes lepke nagy termetű védett szenderfaj, természetvédelmi értéke 10 000 forint. A vándorlepke és hernyója megfogva cincogó hangot ad ki. A hernyó sokféle mérgező növény leveleivel táplálkozik, a kifejlett lepke pedig mézet rabol a méhkaptárakból. Az imágók Észak-Afrikából érkeznek Magyarország területére a tavasz folyamán. Nálunk egyszer petéznek, az itt kikelő hernyókkal novemberig találkozhatunk bokrokon és burgonyaföldeken.
