Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította az afrikai fügelégy (Zaprionus indianus), amely hamarosan megjelenhet hazánkban is, hívja fel rá a figyelmet honlapján a Fügés ember.
Mint fogalmazott: hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80.
Bár egyes vélemények szerint a mérsékelt égövön nem képes áttelelni, van olyan tanulmány is, amely szerint a légyfajok – közöttük az afrikai fügelégy is – képesek alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, és megváltoztatni a hidegtűrésüket.
Az afrikai fügelégy főként másodlagos kártevő, amely tojásait – alkalmanként akár 60-70 darabot is – érett gyümölcsökön lévő mechanikai sérülésekre teszi le.
A Fügés ember írása szerint ez a légyfaj tehát a gyümölcslegyek többségéhez hasonlóan az érett, illetve erősen túlérett gyümölcsöket részesíti előnyben. A fentebb felsorolt gyümölcsök közül több esetében (őszibarack, eper, nektarin, szilva, szőlő és füge) is fennáll az elsődleges kártétel veszélye, mivel azoknak a héját/bőrét képes felsérteni a kikelő lárva. Az afrikai fügelégy a muslicákhoz hasonlóan rendkívül nagy számban tud megjelenni, és a szaporodásukhoz alkalmas állapotban lévő gyümölcsöket szinte teljesen be tudják lepni.
Ahogyan az általában a gyümölcslegyekkel lenni szokott, teljes érésben támadják a gyümölcsöket, így a vegyszeres védekezésre nem nagyon van lehetőség. Csapdázással lehet gyéríteni a számukat, illetve a kellő időben történő szüreteléssel. Vannak parazitoid darazsak, amelyek képesek megfertőzni a lárvákat, bábokat, de azok is csak gyéríteni tudják az afrikai fügelégy populációt. Ez a rovar megint egy újabb lesz azok közül, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni, ha beteszi ízelt lábait az országba.