Megkezdődött az év hala közönségszavazás

A Magyar Haltani Társaság elnöksége idén is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua). A természetkedvelők és halbarátok e három, hazánkban őshonos halfaj közül választhatnak.

A 2025-ös Év hala jelöltjei

Dévérkeszeg

A dévérkeszeg szinte minden hazai álló- és lassú folyású vízben megtalálható, főként homokos és iszapos mederben érzi jól magát. Oldalról erősen lapított, magas testű hal, hátvonalának íve nem egyenletes, félúton a fej és a hátúszó között kissé megtörik. Feje kicsi, szeme közepesen nagy, szája félig alsó állású. Pikkelyei közepes méretűek, és az oldalvonalától felfelé haladva jól láthatóan kisebbé válnak. Háta zöldesszürke, hasa fehér, úszói szürkés árnyalatúak.

Főként fenéklakó gerinctelen állatokkal táplálkozik, de a planktonikus szervezeteket és növényi törmeléket is elfogyasztja. Ívása áprilistól júniusig tart, enyhén sárgás árnyalatú ikráit később magukra hagyja. Általában magányosan vagy kis csapatokban él, de télen nagyobb rajokba verődhet. A halászat és a horgászat szempontjából az egyik legjelentősebb zsákmányunk, mivel gyakori faj, és nagyobbra nő, mint más keszegféléink. Húsa szálkás, de ízletes. Paprikás lisztbe forgatva, sűrűn beirdalva és bő olajban kisütve, „sült keszegként” igen kedvelt csemege. Testhossza elérheti a 75 centimétert. A magyar fogási rekord 2024 augusztusában dőlt meg, amikor egy 7,2 kilós óriást fogtak a Rábából.

Kurta baing

A kurta baing a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos halunk. Teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt. Rövid, tompa orra és jellegzetesen nagy szemei vannak. Szája felső állású, a nagy szájhasíték meredeken felfelé irányul. Alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, így szinte álarcszerűen takarja a fejét. Általános mérete 6–8 centiméter, de ritkán akár 10 centiméterre is megnőhet. Pikkelyei aprók, ezüstösek, és könnyen lehullanak.

Főként planktonikus élőlényekkel, árvaszúnyoglárvákkal és a vízfelszínre hulló apró rovarokkal táplálkozik. Április és július között szaporodik, amikor párosan rakja le a 100-150 ikráját. Ezeket a hím őrzi és gondozza. A lassan áramló vagy állóvizeket választja élőhelyéül, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat. Nagyobb folyóinkban többnyire csak az áradások után jelenik meg a hullámtereken. Jellegzetes bélyege a farokalatti úszó tövén található pontsor, valamint az oldalvonal, amely csupán az első néhány pikkelyen látható. Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Vágódurbincs

A vágódurbincs kis termetű, zömök és magas hátú, oldalról lapított hal. Feje és lekerekített orra viszonylag hosszú, szeme nagy. Szája csúcsba nyíló és kicsi. Hosszú és magas hátúszója első részét csonttüskék, hátsó részét elágazó, lágy sugarak merevítik. A hátúszó hátsó részének szegélyvonala hegyesszögben metszi a faroknyelet, míg a széles durbincsé közel derékszögben. Teste barnászöld, rajta elszórtan sötét, szabálytalan foltok találhatók. A lassú folyású vizek és a nyíltabb állóvizek lakója, a gyors folyású szakaszokat és mocsarasodó területeket kerüli.

A fiatal példányok planktonszervezetekkel táplálkoznak, majd fokozatosan áttérnek a fenéklakó gerinctelen állatok fogyasztására, a nagyobb példányok időnként ivadékhalakat is zsákmányolnak. Korábban gyakori, helyenként tömeges előfordulású halunk volt, de élőhelyeinek átalakulása és az inváziós gébfélék térnyerése miatt állománya jelentősen megcsappant. Ma már nem fogható faj.

A szavazatokat 2024. december 31-én délig lehet leadni

Kapcsolódó

Így ássa el magát az év hala

Döbbenetes jelenetsort rögzített a kamera.