Kutyahalakat engedtek szabadon a Beregben

Lápi pócokat engedtek szabadon régi/új élőhelyeken a Beregben – írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A Tisza szabályozása, a vizek elvezetése, a klimatikus változások és az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése miatt, a Beregben drasztikusan csökkent a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri) állománya.

A Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének adjunktusa, Nyeste Krisztián és csapata a nemzeti park szakembereivel együtt végzett többéves kutatása során csak a Zsid-tóban tudta megerősíteni a faj jelenlétét, ahol azonban az inváziós amurgéb jelenős állománya veszélyezteti fennmaradását.

Hosszas vizsgálatok után két víztest, a Navat és a Nyíres-tó lápjai bizonyultak alkalmasnak a faj telepítésére.

A lápok vízpótlását a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett kutak biztosítják. 2024. november 15-én, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság közreműködésével, 333 lápi póc került e lápokba.

A kutyahalak

A lápi póc apró termetű, zömök testű hal. Farokúszója szabályosan lekerekített, kerekded mellúszóit, valamint az úszóiban található úszósugarakat egymástól külön-külön is képes mozgatni. Ezen jellegzetes tulajdonságainak köszönheti a „kutyahal” elnevezést.

A vízszabályozási munkálatokat követően az egykor tömeges állománnyal bíró faj mind élőhelyének kiterjedése jelentősen csökkent Magyarországon. A lápi póc további fennmaradását az egyre gyakoribbá váló száraz periódusok, valamint a Kelet-Ázsiából származó amurgéb is fenyegeti.

Fokozottan védett, bennszülött halfajunk természetvédelmi értéke példányonként 250 ezer forint. A természetvédők bíznak abban, hogy a telepítésnek köszönhetően stabil, önfenntartó állományok alakulnak ki a jövőben.

Kapcsolódó

A lápi póc lett az év hala 2023-ban

Közel háromezren voksoltak a védett halra.