„Két hét múlva fogunk tisztábban látni, de két forgatókönyv van, vagy rossz a helyzet, vagy borzalmasan rossz”, mondta a Telex megkeresésére egy, a mezőgazdaságban vezető pozícióban dolgozó névtelenséget kérő szakember a ragadós száj- és körömfájás magyarországi felbukkanásáról.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) március 7-én közölte, hogy több mint 50 év után a Győr-Moson-Sopron vármegyei, kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították a ragadós száj és körömfájást. A rendkívül veszélyes vírus megjelenése miatt több azonnali hatályú korlátozást is bevezettek, az érintett telepen pedig elkezdték leölni az összes állatot.
Mindenkinek a torkában dobog a szíve, akinél állat van. Ha bekerül a betegség, akkor nincs más megoldás, a teljes állományt le kell tarolni. És tényleg bárhogy bekerülhet a vírus, akár a hajadon, a hátadon, a körmöd alatt, vagy vándormadarakkal. Amikor utoljára volt ilyen Magyarországon, Bács-Kiskunban, a gócpontok környékén még a verebeket is kilőtték. Igaz, akkor még minden portánál volt állat, így a vírus sokkal könnyebben tudott terjedni
– részletezte a szakember.
Akkor is súlyos következmények várhatóak, ha nem alakul ki a járvány
A szakember szerint a vírus felbukkanása akkor is negatív gazdasági hatásokkal járhat, ha végül nem alakul ki járvány.
Az EU-n kívüli országok ugyanis bármikor korlátozhatják a magyar hús, húskészítmény, tej és tejtermék kivitelét. A britek annyira komolyan veszik a helyzetet, hogy a magyar mellett a szlovák hús kivitelét is leállították.
Ilyenkor nem tudsz mást csinálni, fegyverrel kell agyonlőni akár ezer állatot. Agyonlövöd, jön a markoló, és már viszi is a dögkútra. Hirtelen nincs jobb módszer, mint a puska
– mondta egy másik szakmai forrás a portál megkeresésére, hogy mi vár bármelyik telepre, ahol felüti a fejét a vírus.
Szerinte a járvány kitörése akkor is nagyon rossz következményekkel jár majd, ha az állam később kártalanítja az érintett állattenyésztőket. Sőt olyan telepek is lesznek, amelyeket egy ilyen után valószínűleg nem is lenne érdemes újraindítani.
Mi lesz a húsvéti bárányok sorsa?
A vírus azonosítása után a Dunántúlra és Pest vármegyére 72 órás élőállat-szállítási tilalmat rendeltek el minden fogékony állatra, vagyis a szarvasmarhák mellett a juhokra, disznókra és kecskékre is.
A mostani helyzet különösen a juhtartók számára veszélyes, hiszen nagy részük ebben az időszakban értékesíti a szaporulatot húsvéti bárányként. A juhokat szállító kamionokat március 7-én le kellett állítani, és nagyon nagy károkat okozna a juhtenyésztőknek, ha a kivitel nem tudna visszaállni a korlátozások előtti állapotra
– részletezte az Inforádiónak Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.
A Nébih még március 7-én pénteken közölte, hogy ragadós száj- és körömfájást azonosítottak az 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen. A rendkívül fertőző betegség több mint 50 év után bukkant fel Magyarországon, azt nem lehet kezelni, így ha egy telepen akár egy állat is elkapja, az összes párosujjú patást le kell ölni.
Így történik ez a kisbajcsi telep állataival is: azokat elkezdték tömegesen leölni és elszállítani. A település közelében lévő Bábolnán a hétvégén markolókkal kezdtek kiásni egy hatalmas dögkutat, a több mint ezer tonnányi kisbajcsi állattetemet teherautókkal szállítják át oda.
Mint arról beszámoltunk a járványhelyzet miatt sorra zárnak be az állatkertek és az intézmények, így védekezve a járvány terjedése ellen.
