Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrés új szabályait. Azt is rendeletbe írták, hogy tilos lesz elfogynia az árunak, írta a hvg.
A rendelet március 17-én lép hatályba, de az árrésekről szóló részeit csak öt munkanappal később kell elkezdeni alkalmazni. Első körben május 31-ig lesz érvényes, aztán később meghosszabbíthatják, ha úgy ítélik jónak. Azon pedig meg sem kell lepődni, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva tették bele a Közlönybe, anélkül, hogy az Országgyűlés tárgyalt volna a kérdésben.
Nem minden kereskedőre vonatkozik a szabály
A szabály nem minden kereskedőre vonatkozik majd, csak azokra, amelyeknek 2023-ban a nettó árbevétele egymilliárd forintnál nagyobb volt – vagyis a kisboltokban nem lesz árréssapka. Érvényes viszont a szabály akkor is, ha online rendelésről van szó.
Az érintett termékeknél előbb meg kell nézni azt, hogy mennyi az adók nélküli fogyasztói ár, ebből vonják ki azt, amennyit a beszállítónak fizetett a kereskedő, vagy saját márkás termék esetében a gyártás önköltségi árát. Így kapjuk meg az árrést, amely nem lehet nagyobb, mint 10 százalék, ha pedig idén januárban (vagy az utolsó olyan hónapban, amikor az adott boltban árulták a terméket, ha januárban nem volt készleten) 10 százaléknál kisebb lett volna az árrés, akkor annál nem lehet magasabb.
A listára harminc áru került fel:
- csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke,
- pulykamell,
- sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, sertészsír,
- párizsi,
- UHT és ESL tehéntej, 1,5 és 2,8 százalékos,
- vaj, tejföl, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, trappista sajt, tehéntúró, margarin, friss tojás,
- napraforgó- és repceolaj,
- finomliszt, rétesliszt,
- kristálycukor,
- fokhagyma,
- krumpli (kivéve az újburgonyát)
Azt is beleírták a rendeletbe, hogy nem lehet mindent saját márkás termékre cserélni, a saját márkások legfeljebb olyan arányban kerülhetnek ki a polcokra, amilyenben januárban és februárban árulták azokat.
Tilos lesz elfogynia az árunak
Ha a kereskedő az adott terméket a rendelet hatályba lépését megelőző napon forgalmazta, akkor köteles lesz minden nap legalább annyit árulni, amennyi a 2024-ben értékesített mennyiség napi átlaga volt.
Termékenként ötmillió forintot kockáztat, aki megszegi az árrés új szabályait
Nem mindegy, hogy mekkora a büntetés. Amelyik bolt 10 százaléknál nagyobb árréssel árul, az termékkategóriánként 5 millió forint bírságot kap. Ahol pedig áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül.
Kötelező a vevők tájékoztatása
Azt is beleírták a rendeletbe, hogy a kormány kötelezheti a boltokat arra, hogy kormányzati tájékoztatást tegyenek ki az ársapkákról.
Az árrés maximálásának lehetséges következményeit és érthetetlenségét részletesen elemeztük: az árrés nem egyenlő a nyereséggel, ebből kell a boltoknak kigazdálkodniuk a saját költségeiket, ráadásul a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban a szabály, amelyeket azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. A kormány úgy számol, hogy enélkül akár 10 százalékos is lehetne a márciusi élelmiszer-infláció, de így csak 8 százalék körüli lesz majd.
Mint arról beszámoltunk igazi kincsesbánya a NAV jármű árverése, ahol Opelt már harmincezer forinté is lehet vásárolni.
