A szeremlei Dunán fogott Lóki Tamás március 6-án egy nagyon ritka pettyes harcsát, amely a hírekkel ellentétben idegenhonos, de nem inváziós (minden inváziós idegenhonos, de nem minden idegenhonos inváziós) – számolt be a hírről a Pecaverzum.
Dr. Harka Ákos és Sallai Zoltán által írt Magyarország halfaunája című könyv legutóbbi, 2004-es kiadása úgy jellemzi a törpeharcsafélék családjába tartozó pettyes harcsát, hogy az afrikai harcsához is hasonlít, de annak a hátúszója hosszú, a harcsának pedig nincs zsírúszója. (…) Eredeti elterjedési területe Észak- és Közép-Amerika. Onnan hozták be a volt Szovjetunióba, majd Európa több országába, köztük Franciaországba és Olaszországba. Hazánkba 1975 óta több alkalommal importálták, így eljutott a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetbe és a százhalombattai Temperáltvizű Halszaporító Gazdaságba is.
Növekedése kedvezőbb, mint a vizeinkben élő törpeharcsáké, ezért a közelmúltban foglalkoztak kísérleti jellegű nevelésével, tartásával. Természetes vizeinkben csak véletlenül kiszabadult példányai fordulhatnak elő – olvasható a könyvben, amelyben még csak két ilyen előfordulást említettek meg: a Szentendrei-Dunán 1981-ben és a Bikazugi-Holt-Körösön 1996-ban.
A könyv társszerzője, Sallai Zoltán halkutató, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja a Pecaverzum megkeresésére közölte, hogy 1999-ben a Fűzvölgyi-csatornában fogtak egy kétkilós példányt pergetve, amelyről nem lehet tudni, hogyan került oda.
Sallai Zoltán kiemelte, a pettyes harcsa itthon egyáltalán nem számít gyakorinak, de horgásztavakban több helyen előfordul. Maconkán, a csörögi Ordas-tavakban, a váci Kisváci-horgásztóban és a sükösdi Viktória-tavakban egyaránt fogható a hal. Előfordulhat, hogy a mostani dunai fogás éppen Sükösdről került bele a folyóba, elszabadulhatott, vagy valaki kivitte onnan, vélekedik a halkutató.
Kimondottan ritka, nem őshonos észak-amerikai származású hal
– fogalmazott a szakértő, kiemelve, hogy inváziós fajoknak csak azokat az idegenhonos fajokat nevezhetjük, amelyeknek nagy önfenntartó álománya alakul ki, és veszélyt jelentenek az őshonos halfaunára.
Országos halritkaságot fogtak a Kis-Dunában januárban, aranyszínű gigaharcsákat is fogtak Alcsútdobozon. Maconkán pedig megvan az év első rekorder lapátorrú tokhala.
