A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben az állattartók felelősségére hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hozzátéve, hogy a napi információk mellett tájékoztató kiadvánnyal segítik az állattartókat, hogy megelőzzék a vírus terjedését és időben felismerjék a betegség tüneteit.
Az MTI-nek küldött tájékoztatóban felidézik: Magyarországon 4 szarvasmarha telepen azonosított a Nébih ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat. A hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket. Újabb kitörés eddig nem történt, mind a 4 telepen, azok 10 kilométeres körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben.
Az állategészségügyi hatóság ugyanakkor nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a megelőzés és a védekezés fontosságára.
Az RSZKF egy rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat – elsősorban a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint több vadon élő fajt (őz, vaddisznó) – érinti.
- A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel – élőállatok közötti fertőzéssel – terjed.
- A betegség közvetett módon is tovább vihető, például állati termékekkel (kezeletlen nyers tejjel) vagy fertőzött takarmánnyal.
- Emellett terjesztésében szerepet játszhatnak eszközök, az állatok közelében dolgozó személyek (ruházaton, lábbelin, járművön, állatorvosi eszközökön keresztül), vagy akár a szél is.
Az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyja figyelmen kívül, ha akár egy állatán is észleli: étvágytalanság, depresszió, láz, sántaság csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok és sebek (szájon, nyelven, tőgyön, lábvégeken). Juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran enyhék, nehezebben észlelhetők
– írták.
Gyanú esetén, amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban, az állattartó haladéktalanul értesítse az ellátó állatorvost vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244.
- Csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen.
- Minden be- és kihajtó járművet alaposan fertőtlenítsenek, tisztán tartott munkaruhát és lábbelit használjanak az állatok közelében.
- Az állatgondozáshoz használt eszközöket, gépeket rendszeresen tisztítsák, és ne adják kölcsön más telepre.
- Ne használjanak más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt – ezek ne kerüljenek be a saját telepre.
- A telepet megfelelően kerítsék körbe, hogy megakadályozzák a vadon élő állatokkal való érintkezést.
Ha nem sikerül megfogni a vírust, az egész magyar mezőgazdaság óriási bajban lesz, vélekednek a hortobágyi gazdák. Mint megírtuk, amikor utoljára ilyen járvány tombolt Magyarországon, még a verebeket is kilőtték.
