Mozaik

Tündöklő bolygóegyüttállás: a Vénusz két szemet rajzol a Bika csillagképre

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
A Svábhegyi Csillagvizsgáló július 13-án szokatlan időpontban, hajnalban kitárja kapuit a látogatók előtt, és távcsöves bemutatóval vár mindenkit.

Július 13-án a Vénusz bolygó együttáll a Hyadokkal, a földünkhöz legközelebbi nyílt csillaghalmazzal, erről írt a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.

A Vénusz már június 10-e óta közeledik a Hyadok csillaghalmazhoz. A június 13-a hajnal azért különleges időpont, mert ekkor a bolygó a Hyadok északi részére, a Bika csillagképet kirajzoló V betű felső szárára, tulajdonképpen a Bika felső szarvának tövébe érkezik.

A V betű alakú csillaghalmaz alsó szárán az Aldebaran fényes, vörös óriáscsillaga ül, ez rajzolja ki a Bika egyik szemét. A felső szárán az Ain, azaz szem nevű csillag található, ez azonban viszonylag halvány. Most a Vénusz bolygó az Ain mellé kerül, és a csillagkép látványában átveszi annak szerepét: a Bika vöröses alsó szeme mellett egy fényes fehéren izzó felső szeme is lesz, az idevándorló Esthajnalcsillag jóvoltából.

NASA/JPL-Caltech

Mikor és hogyan láthatjuk az együttállást?

A Vénusz július 13-án hajnali 3:30-kor mutat a legszebben a Hyadok csillaghalmaz mellett. Az együttállást 10 fokos magasságban, keleti irányban kell keresnünk a hajnali égen. Mivel még alacsonyan járnak, nyílt, tiszta látóhatár szükséges a megpillantásukhoz.

A Vénuszt el sem lehet téveszteni, mert az egész égbolt legfényesebb csillagszerű égiteste lesz, túlragyogva minden csillagot.

Alatta a vöröses Aldebaran csillag fog feltűnni, mely bár a Vénusznál sokkal halványabb, de szabad szemmel jól látható lesz. Ha ezt megtaláltuk, a két csillagtól jobbra húzódik a Hyadok csillaghalmaza, a Bika fejének V betűje, ezek azonban már viszonylag halvány csillagoból állnak.

A legmegfelelőbb időpont az észlelésre 3:30, mivel ekkor még épp kellően sötét van ahhoz, hogy a Hyadok legfényesebb csillagai éppen szabad szemmel is láthatóak legyenek.

Egy kis nagyítású kézi látcső látómezejébe a teljes halmaz és a Vénusz is beleférhet, így sokkal teljesebb, élménydúsabb lesz a látvány, mint szabadszemmel. A Fiastyúk is megpillantható majd, még szebbé téve a hajnali égbolt látványát. A Hyadok és a Fiastyúk részletes megfigyeléséhez ajánlatos kézi látcsövet használni.

A Hyadok csillaghalmaz és a Vénusz

A Hyadok, a Földhöz legközelebbi nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben található, és annak fejét alkotja. A csillaghalmazt a jellegzetes V betű alakjáról ismerjük fel az égbolton. A Bika csillagkép központi részén elhelyezkedő csillaghalmaz az égbolt legfényesebb szabadszemes csillaghalmaza, az égbolt egyik legnagyobb nyílthalmaza.

A Vénusz a Földről látható legfényesebb bolygó. A jelenség idején a Vénusz 159 millió kilométerre lesz tőlünk, a Hyadok pedig 155 fényévnyi távolságra, tízmilliószor messzebb a bolygónál. Aki szeretné távcsövön keresztül is megcsodálni a lenyűgöző részleteket, és vágyik egy izgalmas, nem mindennapi hajnali kalandra, a Svábhegyi Csillagvizsgáló külön erre az eseményre megnyitja kapuit e korai órán. További részletek a programról ITT elérhetők.

Ahogy korábban írtuk, páratlan égi jelenség során a a holdsarlót egy kékesfehér és egy narancssárga csillagszerű égitest fogta közre. Nemcsak az állatok, hanem az emberek számára is veszélyt jelent a fényszennyezés.

Kapcsolódó
Magyar kutatók segítségével térképeztek fel félmillió új csillagot
Ez kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy igazolják galaxisunk korát, meghatározzák a középpontját, kiderítsék, hogy milyen ütközéseken ment át és ellenőrizzék a galaxisok fejlődési modelljeit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik