A Huszár Mátyás rakparton folyó feltárás eredményeként teljes egészében látható az egykori szegedi vár – a köznyelvben vízi bástyának vagy rondellának hívott – saroktornya – közölte Molnár Csilla ásatásvezető kedden a helyszínen.
Ez utóbbiról a korabeli leírások mellett csak a rakparton egykor folyó munkálatok során készült archív fotó állt rendelkezésre, így a kutatók számára is kérdés volt, hogy a bástya és a keleti fal egy időben épült-e. A fal és a bástya csatlakozása alapján most úgy tűnik, a vár két részét egy időben emelték – tudatta az ásatásvezető.
Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy
a keleti fal egy része nagy robajjal a Tiszába dőlt, mivel a bástyától nem olyan távol erre utaló maradványokat találtak.
A régész kifejtette, a feltárás során pontos adatokat gyűjtenek arról, milyen lehetett egykor a saroktorony, ezek alapján lehetővé válik a rekonstrukció megtervezése. A maradványok azt mutatják, a rondella függőleges fala – feltehetően a stabilitás érdekében – alul szoknyaszerűen kiszélesedik, majd újra függőlegesen fut lefelé.
Az ásatásvezető bízik abban, hogy a feltárás során előkerülnek olyan leletek, amelyek lehetővé teszik az építés idejének pontos meghatározását. Eddig elsősorban középkori cseréptöredékeket, padlótéglák maradványait, illetve cseréppipák töredékeit találták meg a 19. századból.
