Az élőhalas csalizás – azaz amikor ragadozó halakat valódi „csalihállal” próbálunk megfogni – Magyarországon engedélyezett horgászati mód. Ugyanakkor mind a forgalmazóknak, mind a horgászoknak szigorú előírásokat kell követniük, figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata.
Az állatvédelmi törvény értelmében ugyanis a halak – mint gerinces fajok – olyan tartási és forgalmazási szabályoknak is alá vannak vetve, mint a tenyésztett állatok. A csalihalaknak igazolható eredettel kell rendelkezniük, rendelkezniük kell víziállat-egészségügyi igazolással is, mert más élővízbe kerülve komoly állategészségügyi és környezeti kockázatot jelenthetnek – írja a Pecaverzum.
Fontos kiemelni: az idegenhonos halfajok – például busa, törpeharcsa, ezüstkárász – csalihalként való felhasználása különösen nagy veszéllyel járhat, mivel szaporodásuk és elterjedésük az őshonos állományok rovására történhet. Horgászoknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az idegenhonos csalihallal kizárólag ott csalizzanak, ahol azt kifogták.
Összességében tehát – bár az élőhalas csalizás még mindig gyakorolt módszer – annak alkalmazása felelősséggel jár. A szabályok betartásával lehet biztosítani, hogy a horgászati tevékenység ne károsítsa a természetet, az élővilágot és ne vezessen jogsértő helyzethez.
Korábban megírtuk, hogy kiveszőben lévő, nagyon ritka halat fogtak a Dunán, új pontyrekord született a Ráckevei-Soroksári Dunán, ás az atkai Holt-Tiszán is gigahalat sikerült fogni.
